fejléc
Gyakori kérdések Belépés Új kérdés Véletlen kérdés
Keresés
Kezdőoldal » Családi kapcsolatok » Egyéb kérdések » Tényleg ennyire nem tudtátok...

Tényleg ennyire nem tudtátok megismerni párotokat mielőtt hozzámentetek volna?

Figyelt kérdés

Sok anyuka, fiatal lány, idősebbek arról irnak szomorúan, amikor "bármiről" feltesznek egy kérdést ebbe a topikba, hogy már itt a baba (vagy még nincs,de összeházasodtak) és a férjüket nem igy ismerték meg, és h mennyire megváltozott...És hogy minden más..Tényleg azelőtt ennyire nem lehetett őket ki ismerni? Vagy inkább naivitásról lehet beszélni, a nők részéről?

Irjátok oda kérlek azt is h azelőtt esetleg együtt éltetek-e és mennyi időt.

Köszönöm


2010. ápr. 13. 07:07
❮ 1 2 3 ❯
 11/27 A kérdező kommentje:
Sajnos tényleg igy van, ahogy irtad..
2010. ápr. 13. 08:20
 12/27 anonim ***** válasza:
100%
Hát rám nézve, azt hiszem, igazad van. Nálam az lehetett a gond, hogy összejöttünk, nagyon egymásba habarodtunk, és bár már akkor is feltűnhettek volna azok a hatalmas hibák, amik a hosszútávú együttélést lehetetlenné teszik, de elvakított a szerelem, a lelkem mélyén azt hiszem nem akartam ezekről tudomást venni. Próbáltam mindig csak a jót látni benne, meg persze eleinte ő is olyan volt, hogy csak a jó tulajdonságait reklámozta. Az volt a fő hiba, hogy nagyon hamar 4 hónap után teherbe estem (nem terveztük), és hát ha már így alakult, akkor úgy döntöttünk, hogy megtartjuk a babát és össze is akartunk házasodni. Itt kezdődött a katasztrófa. Akkor már a volt párom nagyon nyeregben érezte magát, és egyre jobban kezdte kimutatni a foga fehérjét, elkezdett olyan elvárásokat támasztani, amik minden elvemnek ellent mondtak (pl. az ő tudta nélkül még telefonálni sem volt szabad, ha ruhát vettem azt csak vele együtt tehettem meg és csak az általa jóváhagyott ruhákat viselhettem, stb.), egyszóval eklezdett a tulajdonaként kezelni. Valószínűleg ha több idő eltelt volna, akkor is előjöttek volna ezek a dolgok, de akkor könnyebb lett volna véget vetni a kapcsolatnak. Így nem volt egyszerű. Elég jó lecke volt.
2010. ápr. 13. 08:33
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/27 A kérdező kommentje:
De jól értem, hogy azóta akkor el is váltak útjaitok?
2010. ápr. 13. 08:36
 14/27 anonim válasza:
Akkor most mondok egy ellenpéldát, a sajátomat. Elmúlt kapcsolatom 5 évig tartott, nagyon nagy szerelemnek indult, éjszakákat beszélgettünk át már az elején, egy hónap után már közös rendezvényt szerveztünk ahol olyan jól működtünk együtt hogy mindenki azt hitte már évek óta együtt vagyunk. Négy évig boldogan éltünk egymás mellett (én azt hittem) minden gondolatunkat megosztva. Hihetetlen kalandokat éltünk át egymást segítve, szeretve. Aztán a 4. év után összeházasodtunk. Én már lediplomáztam, gyereket szerettem volna, ekkor kezdődtek a gondok, mert a párom nem volt képes összeszedni magát. Amíg egyetemisták voltunk nem zavart a bizonytalanság, de családalapításhoz elvártam volna hogy teljesítsen, amire (ekkor derült ki) képtelen volt, nagymérvű kisebbrendűségi szorongásoktól terhelve pl. el sem ment a szakvizsgájára, és azt hazudta hogy megvan a szakmája! Persze lebukott, és itt tört derékba a kapcsolatunk,nem is a szakma hiánya miatt hanem mert én már többé nem tudtam bízni benne és nem tudtam volna tisztelni. (mint kiderült évek óta hazudozott nekem és mindenki másnak, még a szüleinek is hogy járt egyetemre, mert félt hogy elhagyom ha kiderül hogy nem...)Sajnos nagyon sok ilyen történet is van, és ez nem felszínesség, elhamarkodottság, vagy rossz emberismeret kérdése. Ő pszichésen beteg volt és félt szembenézni ezzel, (pedig mellé álltam volna, ha felvállalja ezt is és a szakmai hiányosságait is) :_(
2010. ápr. 13. 08:41
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/27 A kérdező kommentje:
Hát ez szomorú. Azért én is tartok ettől..Mérmint a házasság..gyerek témától..ugyanis nagyon egyik sem vonzza:)) Arra hivatkozva persze h amikor majd annyit fog keresni, hogy "eltudjon tartani egy gyermeket" csak akkor lesz..:)) jah és lagzink is scak akkor amikor saját pénzből félre tudunk annyit rakni..Hát az messze messze lesz. De ez van:) Ezért nem vagyok elkenődve, mert igaza van. Csak elszomorodom amikor látom, h nagyon enm tudunk haladni.
2010. ápr. 13. 08:49
 16/27 anonim ***** válasza:

Szia.

Mi szerencsére egymás mellett nőttünk fel. 18évesen ismerkedtünk meg, rengeteget változtunk azóta. 4év után összeházasodtunk, majd 5év után megszületett a gyermekünk.

Változunk, folyamatosan. Ez igaz, én is és ő is, de elfogadjuk ezeket a változásokat.

Gyakran nosztalgiázunk, hogy milyen volt anno még mikor "gyerekek" voltunk most meg itt vagyunk egy babával és mennyire más az egész kapcsolat, mennyivel tartalmasabb. És nem csak a gyerek miatt.

Nálunk mondjuk úgy volt, hogy én már vágytam nagyon gyerekre tőle, de soha nem mondtam, nem akartam ráerőszakolni , így megvártam míg ő mondja, illetve többször ismétli, hogy biztos legyek benne, hogy nem csak hóbort. Most 23 évesek vagyunk és nagyon-nagyon jó apuka. Mindenhol azt nézi hogy segíthetne, pedig igen magának való ember.

Meg szerintem rengeteg múlik a kommunikáción. Az itt kérdést feltevők nagy része így kérdez: Mit gondolhat? Mire mondhatta? Miért ilyen? Én ezt tőle szoktam megkérdezni.

Nekünk is volt egy válságuk a gyerek születése után. Részben az én hibámból, de leültük és megbeszéltük. Nem halogattunk semmit...

2010. ápr. 13. 09:01
Hasznos számodra ez a válasz?
 17/27 anonim ***** válasza:

Nos az első házasságom gyerek nélkül bomlott fel.Ennek oka az volt,hogy 19 évesen,fiatalon kezdődött a párkapcsolat,3,5 év múlva házasság ami 2,5 évig tartott.Tényleg nem ismertük meg egymást,mert pont az az idő volt az életünkből,amikor fiatal felnőttből,éretté kellet válnunk.És hát mire ez bekövetkezett teljesen össze nem illő emberek lettünk,egymástól nagyon távol eső célokkal.

Sztem 25 éves korig,annyit változnak az emberek,hogy tűnhet úgy a másik félnek,hogy teljesen megváltozott.

A mai 20 év körüliek,még félig gyerekek,próbálgatják az életet,dolgozni kezdenek stb..

Én mindenképpen helyesnek tartom azt a mai gyakorlatot,hogy a nők később házasodnak,és vállalnak gyereket.

A második házasságom 10 éve tart,nem tökéletes,(talán olyan nem is létezik)de mindketten azon dolgozunk,hogy mindannyiunknak,mindig nyújtsa a lehető legtöbbet.Anyunak is,Apunak is,és a gyerekeknek is.

Meg kell tanulni kompromisszumokat kötni,ez a legnehezebb...

2010. ápr. 13. 09:03
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/27 A kérdező kommentje:
Igy van!!!!!!KOMMUNIKÁCIÓÓ..a legfontosabb egy kapcsolatban és sokak számára annyira nehéz.
2010. ápr. 13. 09:04
 19/27 anonim ***** válasza:
54%
3 nap után szerelmet vallott, pedig volt kapcsolatom, fél év alatt elszeretett a másiktól, beleszerettem, 3 hónap után feküdtünk le egymással. 3 hónapot külföldön voltam-megvárt, 9 hónapig katona volt-megvártam, 1 év után költöztünk külön kettesben. 7 év együttélés után lettem terhes, a 8. évben született a kisfiunk, 9. évet idén töltöttük. jól vagyunk. Néha vannak kisebb viták, pici miatt kevesebb minőségi idő egymásra, de tudunk kommunikálni. Az elejétől kezdve mindent megbeszélünk, még azt is, hogy hányszor voltam pisilni aznap. Szóval működik és remélem 10 év múlva ugyanezt mondhatom.
2010. ápr. 13. 09:09
Hasznos számodra ez a válasz?
 20/27 A kérdező kommentje:
09:09!!De édi a történeted!! Akkor még szerencsére h elszerettek!!!
2010. ápr. 13. 09:13
❮ 1 2 3 ❯

Kapcsolódó kérdések:

Családi kapcsolatok főkategória kérdései »
Családi kapcsolatok - Egyéb kérdések kategória kérdései »



Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!