Ti hogyan mondtátok el otthon hogy van barátnőtök?

Én soha nem mondtam el, hogy van barátom, csak amikor muszáj volt, mert külföldre mentünk... Akkor mondtam el, hogy na most én ide meg oda megyek, és amikor anyám megkérdezte, hogyhogy, akkor mondtam, hogy a Bélával, mert mert munka miatt kell mennie, és mehetek vele én is ingyen.

És nem azt mondtam, hogy "barátom van". Mivel ilyesmiről sosem beszéltünk, hát ez van. Persze én akkor már 18 elmúltam. Csak azért kellett mégis közölnöm az elmenetelt, mert otthon laktam.

De korábban sose mondtam nekik senkiről semmit, mert meg lehetett oldani mindent titokban.

Ennek a módszernek persze sose örültem, és szenvedtem is tőle, de mit tehetek, ha nem adatott nekem olyan szülő, akivel lehet beszélgetni...