Szülők-"gyerekek"! Ilyenkor mit reagálnátok?
E/3-ban igyekszem leírni.
Van egy egyetemista lány, aki reggel elmegy - este jön (messze van az iskola).
Egyik nap este hazaér, beköszön csak a szüleinek akik éppen egymással vitatkoznak, de alapból sose ül le velük beszélgetni.
Pár óra múlva beront az anyuka és a lány lába elé dobálja kiabálva a szekrényben tartott multivitamint, zabpelyhét és a 2 éves sütőrumot (engedéllyel behozott), mert citromlevet keresett (?).
2 hét múlva: a lány minden nap leül velük szemben akár este 10-kor is a napjukról kérdezgetve. Kíváncsiságból ki lett nyitva megint a szekrénye: üres. Eltűntek a hobbi-kellékei (ami 2 szekrényt is kitöltött), a ruhái egy része kámforrá vált, a maradék katonás sorrendben, holott mindig is rendetlenek voltak. Körülnézve rájöttök, hogy nincsenek meg a plüssállatai, a falra ragasztott képek, minden mütyür-dísztárgy.
Szólnátok neki? Ha igen, akkor mit?
"Gyerekek"! Ti ilyen helyzetben mit tettetek volna?
Ja és a gyerek helyében kb. elküldtem volna az édes anyjába azt a szülőmet, aki nekiállt velem üvöltözni egy zabpehelyért.
Szülőként meg sűrű bocsánatkérés áradat mellett kérdeznék rá, hogy hol vannak a cuccai.
Nem érthetö a történet:
A szülök minden eset vitatikoznak egymásal?
A gyereknek miért kellene ilynekor leülni velük beszélgetni?
Ki dobálta a mulivitamins, stb-t és miért.
Két hét múklva ki üresítette ki a szekrényeket?
Mindentöl függetlenül te ki vagy a történeetben, mert az E/3-ban írva nem lehet követni a történetet.
Szerintem simán elköltözik csak tudni akarja az itteni " felnőttektől" hogy ha az ő lányukon vennének e ilyesmit észre akkor levágnák e mi a szándéka.
De a kérdést se sikerült megérteni a legtöbbnek.
Istenem, miért kell ilyen körmönfontan fogalmazni? Esküszöm 3-szor olvastam el, DE végre megértettem.
Javíts ki, ha tévedek, de ez történik veled, az egyetemista lánnyal:
Bejársz minden nap az egyetemre, ami rohadt messze van, ezért korán mégy, későn jössz.
Egyik este hazamentél, mire anyád szobakutatás után hozzádvágta a vitamint, zabpelyhet és sütőrumot, mivel nem találta a citromlevet (igen abszurd jelenet lehetett...). Anyád kissé fusztrált lehet.
Te ezt meguntad, és eldöntötted, hogy elköltözöl. Mivel nem jó a kapcsolatod a szüleiddel, ezért nem avattad be őket, hanem apránként a legszemélyesebb tárgyaiddal kezdve elindítottad a különválást.
Mivel én is pontosan ilyen helyzetben voltam, egyszer csak már nem éltem otthon, néhány hét alatt azt a kevés cuccomat is átvittem a pasimhoz, aki azóta a férjem lett.
Nem volt vita, nem volt harag, nem volt kiabálás, de végre sínen lett az életem.
Az én őseim sem szóltak semmit, biztos gondoltak valamit, de a beszéd nem az erősségük sajnos.
Szerintem anyuka a kérdező. Van egy lánya, akivel nincs jó kapcsolata, nem beszélgetnek. Összeveszik apukával. Aztán összeveszik a lányával is, és/mert szekrényben kutakodás közben talált multivitamint, zabpelyhet és sütőrumot a lánya szekrényében, és gondolom nem ott a helye, meg ideges is, ezért kiabál.
A lány ezután esténként leül velük beszélgetni, ami fura, anyuka pedig ismét kutakodik, és észreveszi, hogy eltűntek a személyes holmijai.
Kérdés, megkérdezze-e a lányát, hová lettek, de akkor kiderül, hogy kutatott, vagy maradjon a találgatás.
Nos, szerintem ez már egy kicsit korábban lett elrontva, mert a lány nem beszélget veled, és félti a privát szféráját tőled. Lehet, hogy el is szeretne költözni.
Mindenképpen beszélnék vele, de nem amiatt, hogy hová tüntette el a dolgait, hanem megpróbálnék nyitni felé, és helyrehozni az előzményeket, ha lehet. (előzmény alatt nem a multivitaminos kiabálást értem, az gondolom már az utolsó csepp volt)
Javíts ki, ha rosszul következtettem.
"E/3-ban igyekszem leírni."
Inkább magyarul kellett volna :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!