Félek, hogy lassan csótányok lesznek nálunk. A szüleim kóros gyűjtögetők. Mihez kezdjek?

Sziasztok! Az a helyzet, hogy a szüleim már 2 gyerek után majdnem elváltak, akkor apámnak volt is már új kapcsolata. Anyám viszont megfenyegette, hogy akkor se ő, sem pedig a mamám nem láthat minket. Így hát minket választott. Nem vagyok benne teljesen biztos, hogy nem bánta meg... Mindenesetre azóta négyen vagyunk, mint porontyok. Nem tudom, hogy azután vette-e kezdetét ez az egész vagy később, de már ott tartunk, hogy csak nagy ritkán takarítunk, mert nem tudunk megmozdulni a sok cucctól. Lehetne rosszabb is én nagyon jól felfogtam, de akkor sem tudok mit kezdeni ezzel. Akkor érte el tetőpontját, mikor kikönyörögtem, hogy a "hidegszobát" csináltassuk meg és ezzel végre legyen külön szobám. Neki is kezdtünk 2 éve kb. és hát azóta lappang a helyzet. Jelenleg a kisebbik öcsémmel vagyok egy szobában, aki egy emeletes ágy alsó részén "lakik", miközben én már külön ágyon, mert a felső részt is tartónak használjuk már. A ház amúgy szerintem egy 6 fős családnak nem kicsi, így még bosszantóbb a helyzet. Apu Budapesten dolgozik, így csak hétvégente van itthon általában. Anya ideggyenge...vagyis csak szerintünk, ugyanis a látszatot mások előtt mindig fenntartja. Pl. kiakasztó tud lenni, ha a húgom elesik(vérzik a feje) és sírva megy oda hozzá, de tőlem kérdezi rémületében, hogy mit csináljon. A külön szoba kísérlettel is kicsit javítani akartam a helyzeten (nem tagadom, akkor elsősorban az enyémen). De már történtek velem olyan dolgok(nem csak itthon), amiktől arra is rájöhettem, hogy mindenki szenved. Valószínű, a szüleim magányosak. Talán mindenki, de már próbáltuk a megbeszélést és csak rosszabb lett. Belefáradtam, hogy mindenki tönkremegy körülöttem. A nagyobbik öcsém olyannyira gépfüggő, hogy már csak utálkozni tud nagyobbrészt, ha más elfoglalja a helyét. Igen, én vagyok a legidősebb terméke ennek a házasságnak, szóval nekem kéne tennem valamit. Lehet, hogy nagyon szerencsétlennek tűnök, és bevallom az is vagyok, mert nekem már ez a probléma is meghaladja a képességeimet. Nagyon örülnék, ha valaki tudna segíteni! Pszichológusnál is voltam (önként), de nem tudtam megnyílni, csak össze-vissza beszéltem. Előre is köszönöm!