Milyen középső testvérnek lenni?

Ha normálisan állnak hozzá a szüleitek, akkor jó.

Nekem speciel pocsék volt. 11 voltam mikor a húgom született.

Nálunk mindig a középső volt a kedvenc. A nővérem segített benne, hogy ezen felül tudjak kerekedni.

Nagyon szeretnek a szüleink minket és mi is őket, de mindig a középső volt és lesz is a kedvenc.

Egyébként már 13 éves vagy. A szüleid nyilván többet fognak foglalkozni az újszülött babájukkal, mint a két kamasz gyerekükkel.

A testvér féltékenység sokkal kisebb korban van jelen. 13 évesként nem kellene, hogy ilyenen gondolkozz. Ha eddig jó volt a kapcsolatod a szüleiddel, akkor miért gondolkozol azon, hogy most hirtelen rossz lesz?! Csak azért, mert hirtelen középső tesó leszel és ez így törvényszerű?

Veled már nem kell napi 24 órában foglalkozni. A szüleid biztos meg fognak hallgatni, bármikor fordulhatsz hozzájuk, de nem kell veled játszani, jobb esetben már nem kell napi 24 órában nevelni, még csak az sincs, hogy közösen kell mindenképpen tanulni, hiszen 13 éves fejjel már te is tudod, hogy a házit meg kell csinálni.

Szóval ne félj ettől az egésztől, teljesen felesleges.

Nézd a jó oldalát,ha éretten viselkedsz,segítesz a háztartásban és jól tanulsz , még felnőttebbnek fogsz így tűnni a kistestvéred mellett .

Ha eddig szigorúan fogtak,lehet most többfelé elengednek stb .

Én középeső vagyok, és szerintem nekem a legjobb. :)) Érvelhettem azzal is, hogy "de a nővérem is mehet", de azzal is, hogy "de a húgomnak sem kell csinálnia". :D Ugyanúgy foglalkoztak velem is, persze, amíg újszülött baba van otthon, ő nyilván több figyelmet, törődést igényel.

És hidd el, 2-3 év múlva örülni fogsz az esetleges kicsit nagyobb szabadságnak. :)

Nálunk a középső a kedvenc (khmm, khmm, Rebi, ha ezt látod :P), és én, a legidősebb vagyok a legkevésbé kedvenc.

Neki jó, mert én sok mindent "kitapostam" előtte, sok csatát megvívtam a zősökkel. Amikor úgy akarta, akkor már nagy volt, amikor úgy, akkor meg még kicsi.