Ezesetben érdemes összeházasodnom egy ilyen emberrel?

ez a tipikus viselkedés, amikor a pasit lealázzák a melohelyen, otthon meg az asszonyon veri le.

tuti beszóltak neki, vg hasonló, nem büszke rá, nem akarj mondani, nem is kell faggatni néha az embert. mindenkinek kell magánszféra házasságban is.

de ebből az látszik ő az a típus, aki fennhangon fogja előaadni, hogy ez a ház se lenne, ha ő nem lett volna, ti senkik vagytok, ő a minden...lehet pont ezért kapja a pofonokat a melohelyen. tanítják, hogy ki a főnök..

"Barátom rendőrként tanult"

Szerintem pályát tévesztet

"még ha nem is szándékosan tette"

A párom egyszer megütött "nem szándékosan", mert hirtelen, számára váratlanul megfordultam, amikor valami rovart akart elhessegetni maga elől.

A te Párod a leírásod alapján hirtelen felindulásból ütött meg téged, de szándékosan.

Az te tudod, hogy ez neked belefér-e.

Akár együtt maradtok, akár nem, azt szerintem érdemes elfogadnod, hogy ha egy férfi gondterhelt, rosszkedve van, és a kérdésedre az mondja, hogy nem akar róla beszélni, és légy szíves hagyd békén egy időre, akkor nem csak mondja, hanem TÉNYLEG ezt szeretné.

Ne a női gondolkodásmódodból indulj ki, hogy te fordított helyzetben jó eséllyel arra vágysz, hogy a Párod faggatózzon, nyaggasson a harmadik "de tényleg nincsen semmi baj" után is, hogy de igenis mondd el, mi történt, és beszéljétek meg.

(Remélem, elhiszed, hogy nem bántásnak szántam, hanem humorosnak - amellett, hogy a kifejezetten férfi-női kommunikációval foglalkozó szakemberek szerint hasznos tanácsnak - én is nő vagyok, szóval nem téged parodizállak, hanem magunkat :-)))

Arra, hogy én meg tudnék-e egy ilyen esetet bocsátani, sem egy határozott igent, sem egy határozott nemet nem tudok mondani, sok mindentől függene (többek között nem lenne mindegy, hogy az arcomat ütötte-e meg, vagy mondjuk az kell alatta érteni, hogy a karomra csapott egy inkább szimbolikus, mint fájdalmas "na hess innen" típusú mozdulattal. Feltételezem, hogy esetedben az utóbbinál valami komolyabb történt.

De az biztos, hogy ha másodszor előfordulna, akkor nálam ott vége érne a történet.

Maradj csak vele, de ne sipakolj, ha egyszer osszever csak ugy. A te dolgod, en azonnal elhagytam volna.

Engem is utott meg veletlenul a parom, birkozas kozben, vagy almaban, amin utobb jot rohogtunk, de a tied rajtad vezette le a feszkot. Maskor is fogja, raadasul zsaru, ha nagyon osszemelegedtek, el se fogsz tudni menekulni tole.

Meg most gondold meg, kis idod van addig.

Pár hónapja dolgozik csak, és már olyan stresszes, hogy azt rajtad veri le, szó szerint? Szerinted milyen életed lenne egy ilyen félkegyelmű agresszív barommal, ha már most így viselkedik? Így kell viselkedni azzal, aki csak segíteni szeretne? Vagy egyáltalán: pár hónapja dolgozik, és már idegbeteg? Mi lesz, ha tényleg stresszhelyzet éri? Bele kell rázódnia az új munkába, azért ilyen? Akkor majd minden változásnál, ami az életében bekövetkezik, te leszel a boxzsák, csak mert épp levegőt veszel mellette és őt ez éppen akkor idegesíti? Nem szándékosan tette? Anyukám, az a nem szándékos, amikor pl. a párom a reptéren meglátta messziről a kollégáit, gyorsan integetni akart nekik, én is fordultam, és pont összetalálkoztunk, jól fejbe vágott. Na, ez véletlen volt, de az, hogy mondasz neki valamit és dühből fizikai választ ad, az igenis szándékos! Nem volt türelme szóban válaszolni, kaptál egy maflást !

Hát, hallod, én a helyedben azt is jól meggondolnám, hogy úgy cuccolok össze, amíg nincs otthon, mert ha csak elé állsz, hogy elhagyod, mert neked nem ilyen élet kell, és nem hatódsz meg a könyörgésétől, akkor mit kapnál! Simán benne van a pakliban, hogy agyba-főbe verne...Nem kell miden apróságért szétmenni, na de aki a frusztráltságát ilyen szinten a másikon vezeti le, ráadásul meg is üti ok nélkül, amellett nem szabad megmaradni, mert csak rosszabb lesz. Majd jönne szépen az, hogy előbb-utóbb alkohollal vezeti le a feszkót, ha szóvá teszed, még nagyobbat kapsz, amikor részeg stb., akkor ott lesz mentségnek, hogy be volt piálva...ááá! Legyen eszed! Nem vagytok házasok, nincs gyerek, remélhetőleg közös tulajdon sem, menj amíg gond nélkül tudsz!

"Szerintem egy idő után változna"

Igy van, rosszabb lesz.

Hidd el, nok ezrei remenykedtek a valtozasban, es mantraztak magukban hogy majd ha megszokja a munkahelyet akkor megvaltozik, ha osszehazasodunk megvaltozik, ha jon a gyerek megvaltozik.

Rossz hirem van: soha senki sem valtozik meg. Az ilyen fursztralt verekedos idiotak meg plane. Az elet tele van feszultseggel, stresszel,idegeskedessel. Ha erre mar most igy reagal, akkor kesobb meg inkabb igy fog.

Most lepj le amig meg nem keso.