Mi a kis és nagy családba a közös és mi a különbség? Mi a kis család hátránya és előnye? Mi a nagy család hátránya és előnye? SÜRGŐS!

Kicsi:

-kevés gyerek, van aki többre vagyik

-2 gyerekre anyagilag jőval kevesebb tamogatás jár, idezem a szüleimet, 2 gyerek "ráfizetés" persze csak ha azt nezzük,mhogy támogatás, a 3. -Gyerek alig költség az adókedvezmény, és sulis, ovis étkezesi kedvezmeny, könyvtámogatás stb

-Kevés tesó.. Nem biztos hogy azzal az eggyel kijön az ember, ha egyáltalán van tesó.

Nagyobb család:

Biztos van olyan, akivel kijön az ember,

Van aki ek jó érzes a sok tesó, van aki utalja, hogy osztoszkodni kell többfele, mindig van valaki otthon, vagy alig van magánszféra.. De van ki utal egyedül lenni, neki ez éppen előny

Nagyobb autő kell kisgyerekeknek nehezen fér el 3 gyerekülés.

Nagyobb haz kell vagy osztozkodni kell szobán.

Kevesebb sajat idő jut a zsülőkkel

Egy csapatkent működnek

Több embertől lehet ruhat cserélni, ha egyneműek, vagy elkérni más dolgokat.

Többedmagunkkal többet engednek a szülők, mint egyedül, vagy ketten

Előbb említett támogatások

Szerintem ezek a dologok egyaltalan nem befolyásolják, hogy valaki nagy, vagy kis családot szeretne. Ezek inkább tények. Ez olyan, hogy van aki akar gyereket, van aki nem, nincs igazi érv mögötte.

Nekem1 tesőm van, jó volt így, de volt, amikor akartam még.

Én 2 gyereket szeretnek, nem zárkózom el a 3. Tól, de amíg egy sincs, addig nem merek nyilatkozni :)

Én nagy családban élek, elmondom a tapasztalataimat:

1. ahol 3-4 vagy annál is több gyerek van, ott kikerülhetetlen a nagy korkülönbség. Nővérem és köztem 9 év van. Nem mondom, hogy utáljuk egymást, de ritkán találjuk meg a közös hangnemet. Teljesen más az érdeklődési körünk, ráadásul ő azt gondolja, hogy ha valami neki nem tetszik, akkor a hozzáillő megfelelő stílusban és hangnemben a képembe vágja, hogy ocsmányak a körmeim, hogy hájas a s*ggem stb. Ez persze az ő neveletlen stílusának a hibája, de talán ha nem lenne ennyivel idősebb, nem lenne ilyen nagy a szája.

Aztán, nálunk bizony sokszor volt az is "divat", hogy nővérem ezer éve levetett ízléstelen gönceit kellett hordanom. Nem lehetett saját ruhám , mert tőle örököltem meg mindent. Ez egy pici gyereknél elmegy, de egy kamasz, aztán egy 18 éves valakinek ennél nagyobbak az igényei. Illetve nem is igényekről van szó, a mai világban a 90-es éveken hordott ruhák nevetségesnek tűnnek. Na nekem ezeket kellett hordanom. Tudjátok kockás nadrág, farmer, ami hónaljig ér stb. Rémes volt mit kaptam ezért az osztálytársaimtól.

3. Sosincs csend. Reggel apám kopácsol, délután nővérem üvöltözik, este bátyám üvölteti a heavy metált. Hogy te tanulsz és csendre van szükséged? Nem érdekel senkit. És még így is szerencsés vagyok (sőt!), mert nálunk mindenkinek megvolt azért a különszobája, saját kuckója. Nagyon sajnálom azokat, akiknek osztozniuk kell a szobájukon, sosem tudnak elvonulni, magukban lenni, ne adj isten párkapcsolat... grr. Nem, én a nagy családnak csak a hátrányát tapasztaltam meg. Félreértés ne essék, nem akarnék egyke lenni, mert a testvér jó dolog, de belőle is elég 1.