Nem tudom, mit szeretnék dolgozni. Három éve külföldön élek, (23éves) nyelvet tanulok. Szívem szerint hazamennék, Szeretnék egyetemre mennide félek, hogy nem fogom bírni. Ennyi idősen el kéne már döntenem, hogy mi akarok lenni?

Én már 28. évemet taposom és egy-két éven belül elhúzok innen. Itthon most gáz, csak azért vagyunk még itt, mert még nem adott minden körülmény a távozásunkhoz.

itt nem az a gond h 23évesen még nem tisztázódott benned h mit akarsz,inkább hogy függsz a szüleidtől! minden döntés nehéz,de egyedül kell meghoznod.induljon el valahol az önálló életed,fiatal vagy,még bármit csinálhatsz!csak engedd el anyuci szoknyáját...és minden rendben lesz.természetes hogy hiányoznának,de ezen lépj túl.23 éves vagy,nem 3.

Én a helyedbe alaposan átgondolnám a pro és kontrákat, számításba venném az esélyeimet kinn és itthon, a lehetséges megoldások közül melyik a járható út. És a szülőkkel is többször beszélni kellene erről.

Szerintem minél előbb találd meg a módját, hogy egyetemre mehess, de azon is gondolkodj el, hogy ezt külföldön tedd meg, mert lehet egyszerűbben nyernél felvételt ott. ha most elkezdesz felkészülni, már az ezévi felvételiről lecsúsztál, hacsak nem tanulsz rá éjjel-nappal, így majdnem 25 leszel, mire belekezdesz a suliba, már ha felvesznek. Szerintem nincs vesztegetni való időd.

Szerintem ne várj 5 évet az egyetemmel, mert mire befejezed, több, mint 30 éves leszel és lesz egy sima alapképzésed, ami csak egy főiskolának felel meg plusz nulla munkatapasztalatod...addigra valószínűleg még telítettebb lesz a munkaerőpiac is. Én a helyedben inkább elkezdenék dolgozni és mellette tanulni. Vannak levelező képzések is. Azt úgysem nézik, hogy nappalin vagy levelezőn végeztél, szóval amiatt ne aggódj. Lehet, hogy egy szakmával, amit 2 év alatt ki tudnál tanulni, többre vinnéd. Nekem 3 diplomám van, 23 éves vagyok én is, és most jöttem rá, hogy mennyivel többre mentem volna, ha kitanultam volna 2 szakmát. Már vagy 2-3 éve munkába is tudtam volna állni, most meg pályakezdő vagyok nulla tapasztalattal. Az meg senkit sem érdekel, hogy az egyetemen mennyit szenvedtem a diplomáimért. Én a pályaválasztási tanácsadóra nem alapoznék, mert a legtöbbüknek semmi fogalma sincs a dolgokról, csak fellapozzák neked a felsőoktatási tájékoztatót és ennyi. Neked kell dönteni. Helyetted senki sem tud. Aztán, ha a szüleidre hallgatsz, lehet, hogy őket fogod okolni meg leírásod alapján úgysem vagy boldog. Akkor inkább miért nem vágsz bele valami újba? Ha nem vagy boldog, akkor változtass az életeden. Ne égess fel magad mögött mindent. Ha nem válik be a terved, azért tudj visszamenni.