Visszaszólhatok ""anyósom"" pasijának?

a párod szóljon az anyjának, hogy állítsa le a pasiját.

De te inkább ne szólj be, mert úgyis te jössz ki belőle rosszul.

Engem is jó modorra neveltek, de ez nem jelenti azt, hogy bárkitől eltűrnék sértő dolgokat szó nélkül (18 évesen még biztos inkább a "nyelek és jó pofát vágok a dolgokhoz" taktikát választottam volna, de ma már vagy udvariasan, de őszintén, vagy ha tudom, humorosan egyértelműen a tudtára adnám az ilyen embereknek, hogy hol a határ.

Az, hogy valaki idősebb, nem jogosítja fel arra, hogy másokkal tiszteleten, lekezelő vagy sértő legyen. A tisztelet szerintem annak jár, aki másoknak is meg tudja adni, és nem él vissza azzal, hogy az idősebb kora miatt egy nála fiatalabb akkor sem szívesen szól vissza neki, ha ő viselkedik újra meg újra modortalanul és rosszindulatúan.

Az szerintem jó ötlet, amit az első hozzászóló javasolt. Először (de szerintem csak egyetlen alkalommal) érdemes lenne erről négyszemközt beszélnie a párodnak az édesanyjával.

Ha meg nem változtat a párja a viselkedésén, akkor én hasonló helyzetben vagy nagyon ritkán mennék el hozzájuk (az Anyukáját bármikor meghívhatjátok magatokhoz, ha vele szívesen találkozol), vagy ha beszól valamit a pasi, akkor nyugodtan, nem indulatosan visszaszólnék, vagy még inkább elkezdenék a beszólásai kapcsán olyan dolgokra rákérdezni, amivel én hozom őt kínos helyzetbe.

Ez a visszakérdezősdi nekem nagyon jól bevált olyan embereknél, akik olyan dolgokról kérdezősködnek tapintatlanul, ami abszolút privát szféra, és amihez semmi közük.

Az fontos, hogy lássa rajtad, hogy nem tud kihozni a béketűrésből, nem tud kibillenteni a nyugalmadból, nem tud indulatot vagy bármifajta negatív érzelmet kiváltani belőled - épp ezt akarja elérni, és ha nem tud ebbe belevinni, gyakorlatilag értelmetlenné válik, amit csinál.

Vagy lehetsz vele abszolút közönyös - szó nélkül hagyod az összes bántó megjegyzését, és gyakorlatilag levegőnek nézed ilyenkor, társalogsz tovább a többiekkel, mintha semmi nem történt volna, vagy ha tudsz, akkor visszaszólsz valami humorosat.

Az előbbinek egy másik verziója, hogy válaszra sem méltatod egy-egy ilyen bántó beszólás után, de mereven nézed, teljesen nyugodt, fürkésző arckifejezéssel. Ettől a legtöbben zavarba jönnek, késztetést éreznek arra, hogy valamit mondjanak, és ha benned ezek után is van annyi lélekjelenét, hogy képes vagy rezzenéstelen arccal bámulni őket egy szó nélkül, akkor előbb-utóbb (egy bizonyos értelmi szint felett legalábbis) kezd nekik derengeni, hogy saját magukból csináltak hülyét.

Annyit még érdemes tudnod, hogy az ilyen embereknek valami nincsen rendben a saját életükben, és ezt valamifajta frusztrációból csinálják. Aki alapvetően boldog és elégedett magával és a saját életével, az nem tesz ilyet másokkal.

1. A párod még csak a barátod, nem a férjed.

2. Az anyja nem a te anyád, ráadásul semmilyen rokoni szálak nem fűznek hozzá jelenleg.

3. A jelenlegi pasijához meg aztán pláne nem, ha hozzámész a párodhoz, akkor sem lesz neked az senki se.

Szólj vissza természetesen. Én már elküldtem volna a fenébe, pedig türelmes ember vagyok.