Úgy érzem, nehéz, hogy a barátnőmnek nagy a jövedelme. Hülyeség?
Fiatalok vagyunk mindketten, egyetemisták. Szülőktől én már pénzt csak nagyon kivételes esetben kérek, ösztöndíjból és alkalmi munkákból spórolom össze azt, amire szükségem van. A lakáson kívül gyakorlatilag mindent (otthon élek). Megtanultam beosztani a nagyon kevés pénzemet.
A barátnőm a szüleitől rengeteg pénzt kap havonta. Itt most olyan összegről beszélek, amit sokan még főállású munkával se keresnek meg. Ezzel kapcsolatban vannak vegyes érzelmeim. Jó dolog, hogy tud így gyűjteni, meg miegymás. Viszont félek, hogy így fennáll a veszélye, hogy nem érti meg, hogy én bizonyos dolgokat most nem engedhetek meg magamnak. Ilyenkor jön azzal, hogy majd ő kifizeti. Nagyon kedves gesztus, de egyszerűen nem csak nem szeretném elfogadni, egyenesen rosszul esne, hogy Ő fizet Nekem dolgokat.. Egyrészt bántja az önbecsülésemet, másrészt piócának érezném magam tőle, hogy élősködök a pénzén. Egészen pontosan nem is az ő pénzén, hanem a szüleién.
Úgy érzem, így nincs beleszólásom, hogy mit csináljunk. Nem mondhatom azt, hogy ezt meg ezt ne, mert nem fér bele, mert akkor neki úgyis van rá. Ha meg ennek ellenére kitartok amellett, hogy ne, akkor meg nehogy az legyen, hogy én nem is szeretnék vele időt tölteni. Ne értsétek félre, örülök, hogy van neki, nem tőle sajnálom. Csak félek, hogy így "alárendelődök" majd a kapcsolatban.
Ráadásul az egészben a legrosszabb, hogy konkrétan ezt a problémát még felhozni se tudom neki, ebbe nem megyek bele, hogy miért nem, mert nem szeretném, hogy felismerhető legyen bármilyen részlet a történetemből. Sose lehet tudni, hogy kik olvassák még itt z oldalt.
Nagyon megköszönöm, ha valaki ellát tanáccsal!
#8-as, azért 1-1 kávé nehogy már kifossza a vagyonából :)
Bár, ha arra gondolunk, hogy én gyakrabban lepem meg főzéssel (amihez én vásárolok be), ugyanott vagyunk.
De köszönöm a remek oltást.. a kicsi debil szemléletednek mondom, hogy akkor: nem zavar.
#2 vagyok.
Ha találkoznál velem, vagy ismernél meg nem mondanád mennyi pénzem van. Kocsim van, de nem használom szinte soha mert utálok Pesten vezetni (parkolni meg nem lehet). Még a gimis ruháimat hordom mert a divat és az öltözködés nem érdekel és addig hordok egy ruhát amíg le nem szakad rólam. A fényűző élet abban nyilvánul meg hogy vettem magamnak egy nagyon drága számítógépet játszani, egy halom játékot és étteremből kajálok meg pizzát rendelek és úgy általános háztartási cuccok terén semmivel sem spórolok.
A barátnőm az első 6 hónapban nem tudta a helyzetemet. Úgy kezdődött hogy megkérdeztem tőle mikor nyelvvizsgázik. Azt mondta csak jövőre mert nincs pénze. felajánlottam, hogy kifizetem (amin meglepődött mert nem gondolta volna). Az óta szép fokozatosan haladtunk abba az irányba, hogyha valami kell akkor egyszerűen kéri hogy vegyem meg és fizessem ki.
Fentebb írta valaki, hogy mert hát mégiscsak én vagyok a férfi, ez a funkcióm. Felmerül bennem a kérdés, hogy akkor neki mi a funkciója (ha már funkciókról beszélünk) mert persze a háztartást felesbe csináljuk, mivel ugye "egyenlőség van"...
Te meg aki a mérnök csávóval jöttél: Az hogy mérnök, egyenesen eredményezi hogy kőgazdag (vagy rövidesen az lesz) mivel a legratyibb mérnök is 200 nettóval kezd. Gondolom a pénzéhes női tudatalattid megsejtette.
"hogyha valami kell akkor egyszerűen kéri hogy vegyem meg és fizessem ki"
Ehhez nem lenne pofám... hol az önbecsülése?
Persze mindenkinek maga dolga, de ledöbbentett a dolog, ezért meg kellett jegyezzem.
#15-ös! Tulajdonképpen egyetértek veled!
Ami miatt mégis kényesebbnek érzem ezt a témát, az az, hogy ha mindent az egyik fél fizet, a másik kiszolgáltatottá, függővé válik.
Nem mondom, hogy nem lehet egy kapcsolat életre szóló, hisz én is abban bízom az enyémmel kapcsolatban, de hallottunk már tönkrement házasságról, válásról, szakításról... Akkor az a fél, aki kényelmesen kiszolgáltatta magát, egyik pillanatról a másikra nincstelen lesz..
Manapság mindenkinek meg kell állnia a saját lábán.
A férfi ebben a helyzetben kifejezetten ahhoz segíti a lányt, hogy önmagában is életképesebb legyen, hiszen a nyelvvizsgáját, tanulmányait segíti. A te példád azokra igaz, akik ezt a helyzetet arra használják fel kizárólag, hogy ne kelljen dolgozni, tanulni, helyette a szolárium, fodrász, műkörmös válik napi programmá és életcéllá, s ezzel együtt teljesen el is rugaszkodnak a valóságtól. Ez abszolút hibás döntés, de nem is egy egyenrangú, egymás mellett haladó társas kapcsolat.
A 2-es viszont nem ilyet írt, hanem egy olyan viszont, amiben a lányt a céljai elérésében segíti, nem abban, hogyan legyen kitartott liba. Ha a lány értelmes, egyenrangú szellemi társa a férfinak, akkor él ezzel a lehetőséggel, és a helyzetet helyesen használva felzárkózik mellé anyagilag is, hiszen a párja segítségével jó állása lehet, amiből aztán mindketten profitálhatnak.
Az a baj ezzel a helyzettel, hogy azért, mert neked nincs pénzed, őt is visszahúzod. Tudom, szép hogy nem húzod le a szüleid meg spórolsz meg minden, de ő menne, szeretne veled időt tölteni, jó dolgokat csinálni, és mindig csak azt kapja, hogy nem lehet, nem lehet, nincs rá pénz, nem, nem, nem... és ez szépen lassan aláássa a kapcsolatotokat, még akkor is, ha nem vagytok anyagiasak. Főleg akkor.
Mi volna, ha inkább ráállnál arra, hogy több pénzed legyen? Nem tudom, milyen összegekről van szó, de itt a nyár, dolgozhatsz sokat, kereshetsz sokat, amiből áldozhatsz a közös programokra is. Ami fontos, arra áldozni kell. Időt, energiát, de pénzt is.
Kedves Kérdező! A Ti kapcsolatotokkal alapvetően az a baj, hogy nagyon különböző a hátteretek. A barátnőd megszokta és valószínű igényli ezt a fajta "pénz van dögivel életet", amit a szülők aláraknak. Nem tudom, hogy mit tanultok, de ez igen problémás lehet, hogy ha majd munkába álltok, és magatoktól nem tudjátok ezt a színvonalat megteremteni. Őt nyilván tudják majd a szülei pénzelni, de Te tudsz majd neki ilyen színvonalú életet adni? Akkor lesz igazán ciki a különbség! Főként ha már a szülei is csak a kis csóró udvarlót látják benned, akinél jobb partit szántak a lányuknak. Azért ezt gondold végig, hogy milyen a barátnőd személyisége ezzel kapcsolatban, mert ha most zavar, később egyenesen tönkreteszi majd a kapcsolatot ez a dolog.
22:23-as: Na, ezt nagyon rosszul látod, a barátnőd rád szállt, természetesnek veszi, hogy fizetsz helyette, és még akkor jön az egyenlőséggel. Hát kérem szépen, én nő vagyok, a párom jóval többet keres, de én ezt igyekszem legalább azzal kompenzálni, hogy ha már ő nem sajnál rám is költeni (nem kérek semmit, megveszek mindent magamnak, de ő drágább ajándékokat tud nekem venni bizonyos alkalmakra, meg a programokat nyilván ő fizeti és nem felesbe dobjuk össze), de ha ő nem "egyenlősködik", akkor én sem, és otthon én megteremtek neki cserébe mindent, nem fogom a porszívót a kezébe nyomni, én gondoskodással teszem kellemesebbé az életét. Ő azt tudja a kapcsolatunkhoz tenni, én meg ezt, pedig általában sokkal többet dolgozok, csak az én hivatásomat, amit imádok, nem fizetik annyira meg. Ez a te vagy a férfi, ha fizetni kell, de egyébként egyenlőség van duma nagyon rossz szerintem, totál lenyúlásnak tűnik.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!