Mit kezdhet az, akit rosszul neveltek a szülei? Mit adhat majd tobább a saját gyerekeinek, ha nem volt előtte jó példa, amit követhet?

Önmagában az, hogy az ember észreveszi, mi nem jó, nem elég. A legtöbb fiatal felnőtt bírálja a szüleit, elhatározza, hogy ő majd másképp csinálja - aztán pontosan ugyanúgy csinálja, mint ők. Hiszen nem tudja, hogy máshogy lehetne.

Én akkor döbbentem rá, hogy máshogy is lehet, amikor tiniként sokat voltam az akkori barátomnál. Amíg a mi családunkban az a divat, hogy mindenki csak ordít a másikkal és évekig rágják ugyanazokat a sérelmeket ahelyett, hogy egyszer megbeszéljék, náluk azt láttam, hogy leülnek és megoldják. Naná, hogy ez tetszett és igyekeztem átvenni, szerintem elég jó sikerrel. DE ehhez kellett az is, hogy már akkor sem otthon laktam. Amikor ugyanis hazalátogattam, adódott egy vita és mondtam, hogy inkább nyugodt hangnemben beszéljük meg, mi lett a reakció? "Mit teszed itt az agyad, ne játszd meg magad, mint egy primadonna" - és ez még a legfinomabb verzió volt.

Úgyhogy inkább a saját lábamra álltam és velük minimálisra szorítottam a kapcsolatot. Nem vagyok tőle boldog, de ha szorosabb a kapcsolat, visszahúznak. (Nem csak ilyen téren, de a kérdés most erre vonatkozott.)