Valaki tud szép anyák napi verset?

Nem bánom, ha korhol, nem bánom, ha zsémbes.

Néha pedig fáraszt, egyenesen rémes,

de amikor elmegy, vágyódom utána.

- „Öregedő” gyermek kapaszkodó vágya.

A hangom elakad, a torkom kiszárad,

ilyennek szeretem szerető Anyámat.

János Árpád

És nézni: édesanya alszik e

S álmában megcsókolni a szivét

S érezni, most is rám gondol szive:

Szeretnék néha visszajönni még!

Juhász Gyula

Nem vers, de nekem ez a történet tetszett nagyon, nemrég olvastam:

Egy este, amikor anya a vacsorát fozte, 11 éves fia megjelent a

konyhaajtóban kezében egy cédulával. Furcsa, hivatalos arckifejezéssel

nyújtotta át a cédulát az anyjának, aki megtörölte kezét a kötényében

és elkezdte olvasni azt:

- a virágágyás kigyomlálásáért: 500 Ft

- a szobám rendberakásáért: 1000 Ft

- mert elmentem tejért: 100 ft

- mert 3 délutánon át vigyáztam a kishúgomra: 1500 Ft

- mert kétszer ötöst kaptam az iskolában: 1000 Ft

- mert mindennap kiviszem a szemetet: 700 Ft

Összesen: 4800 Ft .

Anyja kedvesen ráemelte fiára tekintetét. Rengeteg emlék tolult fel

benne.

Fogott egy tollat és egy másik cédulára ezeket írta:

- mert 9 hónapig hordtalak a szívem alatt: 0 Ft

- az összes átvirrasztott éjszakáért, amit a betegágyad mellett

töltöttem: 0 Ft

- a sok-sok ringatásért, vigasztalásért: 0Ft

- könnycseppjeid felszárításáért: 0 Ft

- mindenért, amit nap mint nap tanítottam neked: 0Ft

- minden reggeliért, ebédért, uzsonnáért, zsemléért, amit készítettem

neked: 0 Ft

- az életemért,amit minden nap neked adok: 0 Ft.

Összesen: 0 Ft

Amikor befejezte, anya mosolyogva nyújtotta át a cetlit a fiúnak. A

gyerek elolvasta és két nagy könnycsepp gördült ki a szemébol.

Szívére szorította a papírost és a saját számlájára ezt írta:

FIZETVE.