Mindenhol megy a karácsonyi képmutatás?

Mi nem veszekszünk sem karácsonykor, sem máskor. Hárman vagyunk a férjemmel és a kisfiammal. Mondjuk a fiam még beszélni sem tud nem hogy veszekedni, de az apjával sem szoktuk marni egymást. Egyáltalán min vesztek össze?

nem, jobb helyeken legalább Karácsonykor igyekeznek nem összeveszni

Hat figyelj! A karacsony a szeretet unnepe, s nem arrol szol, h most vesszunk ossze! En azt mondom, h nincs olyan dolog amit ne lehetne megelozni, ilyen pl a veszekedes is! Meg kell probalni megoldani mindent, meg akkor is ha ez egyfajta kompromisszumot igenyel!

Hát, én szerencsére ilyennek nem vagyok részese, ám egy éve meghalt apum, azóta mindig azt kapom a családtól, ilyenkor meg képzelheted, hogy jaj, szegény kisfiam, mennyire más nélküle, stb, stb. Mi tavaly óta nem is megyünk apum anyjához, pedig régebben családi hagyomány volt. Utálom, hogy mindenki sírva fakad, ha a neve szóba jön, és elvárják, hogy te is sírj. Persze, hiányzik, és rossz, de miért bőgjek úton útfélen? Bocsi, hogy ezt ide írtam, de szerintem ez is képmutatás, főleg, hogy karácsonykor én vagyok a rossz, mert legalább anyummal szeretnék ugyanúgy ünnepelni, mint mikor még apum is élt.

Mi év közben sem utálkozunk, meg karácsonykor sem...

nálunk igen. szűk családi körben nincs ilyen, de mikor nagynénik-nagybácsik és minden gyerek összejön előjönnek az indulatok. amiket mindenki leplez, pedig utálják egymást. de erről szól a karácsony. hiába a szeretet ünnepe, az ellentétek nem tűnnek el. de az ember befogja a száját legalább 1 napra, mert a nagyi meg a gyerekek...

N is a hátunk mögött szoktak kibeszélni a szülők. Valahogy az ember szemébe nem merik vállalni a problémákat.Ez van,ez egy tipikus emberi tulajdonság, ezt el kell fogadni.Szeretik a tesódat,de közben tudják, hogy baj van vele,de félnek, hogy megutálja majd őket,ha vele veszekednek.

Nem, csak primitívebb, szeretetmentes közösségekben működik ez így.