Mit tanácsoltok? (Minden segítséget elfogadok, nagyon aggódom! ) 15/L

off.

" "nagyobb pozícióba" emelték a munkahelyen."

"már csak gyógyszerrel képes aludni."

"sok a stressz a munkahelyen"

"végkimerülésben van."

"Phszichológushoz jár, gyógyszereket szed"

"Hiába nem dolgozik, és nincs pénzünk, még mindig jobb lenne, ha egészséges lenne."

erről egy mondás jut az eszembe:

az ember fiatal korában az egészségét adja a pénzért,

idősebb korában pedig a pénzét adja az egészségért...

Majd mindenképpen írj a fejleményekről!

Apukádnak és neked kitartást, anyukádnak pedig mielőbbi jobbulást kívánok!

Én régen nyugtatófüggő voltam, de mára sikerült leszoknom róla. Ami segített:

1. pszichológus: kibeszéltette velem a problémáimat, és két hónap alatt sokat javultam, a vége felé már gyógyszer sem kellett. Tulajdonképpen a terápia célja a gyógyszerről való leszoktatás volt. Anyukádnak fokozatosan kellene leszoknia a nyugtatóról, mindig csökkentve a mennyiséget. Számomra furcsa, hogy az ő pszichológusa nem próbál erre valahogy megoldást találni, mert a fő probléma az, hogy nem tud meglenni a gyógyszere nélkül, és ez a legkevésbé sem elfogadható.

2. Magne B6: persze nem olyan hatásos, mint mondjuk néhány szem Frontin, de napi 1-2 tabletta és teljesen jól érzem magam egész nap.

3. sport: remek kikapcsolódás és kellően lefáraszt.

4. koffein megvonás: teljes egészében megvontam magamtól a koffeint, mára csak koffein mentes kávét iszom az íze miatt. Ha anyukád esetleg kávézik, akkor jó lenne, ha teljesen lemondana róla, vagy másféle kávét inna, mert ez is közrejátszhat. Persze először nagyon fáradt az ember, de ez csak néhány hétig tart.

5. elfoglaltság lefekvés előtt: számomra minden lefekvés egy rémálom volt, sokszor órákig ücsörögtem fulladozva, mire el tudtam aludni. Erre az jelentett megoldást, hogy olyasmit csináltam, ami nagyon fárasztotta a szemem. Vettem egy tabletet, kicsit játszottam rajta, és alig negyed óra alatt elálmosodtam úgy, hogy nem kaptam pánikrohamot. Nyilván léteznek egyéb alternatívák, mint az olvasás, kötés, horgolás, egyszóval bármi, ami szemfárasztó és nem olyan drága.

6. megértés és segítőkészség: azt hiszem, talán az a legfontosabb, hogy próbáljátok megérteni a problémáját, segítsetek rajta, támogassátok őt. Kérdezd meg tőle, mennyire tudja átadni a problémáját a pszichológusának, vagy hogy megvan-e köztük a kellő összhang. Lehet, hogy nem is igazán hisz önmagában, vagy a gyógyulásában. Ezt a hitet erősíteni, bátorítani kell benne, éreztesd vele, hogy szükséged van rá. Ha a párom nem állt volna mellettem, most biztos egy Frontin-függő, kialvatlan, éjszakától rettegő, mogorva ember lennék.

Bocsi, hogy ilyen hosszú lett, remélem valamit azért tudtam segíteni :) A "barátaiddal" meg ne foglalkozz. A te korosztályod legjava még rózsaszín kis burokban él, nem igazán tudja átlátni az ilyesféle gondokat, megérteni meg pláne nem. Inkább egy felnőttel beszéld meg, ha tudod.

Na mi a helyzet veletek, Kérdező?

Hogy alakultak a dolgok?

Anyud jobban van?