Párom megkért, hogy ne hívjam "Robikámnak" a fiát mivel nem én vagyok az anyja. Ti hogy reagálnátok erre? Nekem nagyon rosszul esett. Pár hónapja lakom csak velük.

Nekem az ugrott be, hogy nem a gyerek kérte-e meg az apukát, hogy szóljon, mert őt zavarja?

HA az apukát zavarja az gáz... mert ott van valami érzelmi dolog a háttérben, ami sosem jó.

Én akkor találnám érthetőnek ezt a kérést, ha a fiút zavarná és ő kérte volna meg az apját, hogy beszéljen veled. Biztos nem ez van a háttérben?

Ha nem, akkor baromi nagy hülyeség, többször hallottam már a szülőkön kívül más rokonokat, ismerősöket, sőt még tanárokat is, akik úgy szólítanak egy gyereket, hogy Petikém, Jocikám, Esztikém. Még anyukám is van, hogy ilyen formában szólítja meg a férjemet.

A párod elég furcsa alak lehet, hogy ilyesmin fennakad. Ha amúgy semmi más probléma nincs a kapcsolatotokban, sz*rd le, könyveld el, hogy ennyi esze van és kész és hívd a gyereket mondjuk Róbertnek.

Tényleg lehet, hogy a fiú kérte meg az apját, hogy ne szólítsd így. Lehet, hogy rosszul esik, hogy az apja barátnője úgy hívja őt, mint az édesanyja.

Hát ne vedd magadra a kérést, egyszerűen teljesítsd.

Én hasonló helyzetben tiszteletben tartanám a kérését.

Szerintem könnyen lehet, hogy a fia kérte meg erre, de az is lehet, hogy inkább a Párodat zavarja.

Nem tudom, hogy Neked elváltak-e esetleg a szüleid, vagy ha nem, mennyire tudod beleképzelni magadat egy ilyen gyerek helyzetébe.

Át tudod esetleg érezni, hogy ha az Édesanyja egész életében "Robikámnak" szólította, akkor - bármennyire elfogadott, akár meg is kedvelt Téged néhány hónap alatt - ez a megszólítás egy másik ember szájából milyen érzés kelt benne, akár tudattalanul?

Mert ha én megpróbálom ebbe beleképzelni magamat, akkor valószínűleg minden egyes alkalommal, mikor ezt hallanám valaki mástól, akaratlanul is arra emlékeztetne, hogy Anya mennyire hiányzik, és szomorúságot, rossz érzést keltene bennem.

És ennek szerintem az égvilágon semmi köze ahhoz, hogy Te mennyire vagy kedves Hozzá, sem ahhoz, hogy mennyire szeret Téged, vagy hogy mennyire szeret Téged a Párod.

Nem érzem úgy, hogy ez a kérés sértő, vagy akár egy kicsit is bántó lenne Rád nézve, szerintem ne bántsd saját magadat azzal, hogy így fogod fel.

Te nyilván kedvességből kezdted így szólítottad egy idő után, de szerintem ha őszintén kedves akarsz Vele lenni, akkor figyelembe vehetnéd, amit kér, vagy amit a Párod kér.

Én ismerek olyan elvált Anyát, akinek a hasonló korú lánya évek óta gyakorlatilag pokollá teszi az életét azzal, hogy nem fogadja el az új párját, akármilyen normális, barátságos és türelmes vele a férfi. Undokul viselkedik vele, rosszindulatú, lekezelő megjegyzésket tesz, hisztérikus jeleneteket rendez, egy érzelmi zsarolás, amit művel az Anyjával.

(Mondjuk úgy gondolom, hogy egyértelműen az Anya hibája, hogy évek óta nem tudja megfelelően kezelni a lánya viselkedését, de ettől még az a helyzet, hogy emiatt gyakorlatilag nem tudnak együtt élni, megmaradtak "kétlakinak".

Ehhez képest szerintem ha Robi rendesen viselkedik Veled, elfogadott téged és megbékélt ezzel a helyzettel, nem egy nagy kérés az, hogy ne szólítsd Robikámnak, ha vagy Ő, vagy az Apja nem szeretné.

A konkrét példától elvonatkoztatva, nekem az a természetes a saját életemben, hogy ha azt szeretném, hogy bármivel kapcsolatban mások tiszteletben tartsák a kéréseimet, akkor én is igyekszem tiszteletben tartani az övéket, függetlenül attól, hogy értem-e az okát, vagy hogy mit gondolok róla.

Amikor a nagyszüleink meghaltak, a testvérem kifejezetten megkérte, hogy senki se szólítsa őt az általuk használt becenevekre.

Hát tényleg lehet, hogy a fiú sem akarja, hogy azon a módon szólítsd, ahogy az édesanyja.

Megértem, hogy rosszul esett. Oltári nagy bunkóság volt a pasidtól és amellett jókora agresszió.

Nos, én a helyedben fognám a motyómat és összecsomagolnék, és többet nem látna egyikük sem. Robikámat akkor talán gondozgassa az anyja meg a kedves apja.

Ps: Ez a "mivel nem vagy az anyja" már jó előre jelzi, hogy a pasi nagyon gáz. Ilyennel nem érdemes egy percet sem együttélni, nemhogy közös jövőt - uram bocsá', közös gyereket! - tervezni.

Nem kaptunk válszat, hogy ki mennyi idős...mert egy 8 éves gyerek tuti nemmszólt az apjánakvagy nem is zavarja...

Tehát?