Szerintetek is minden egyes hétvégén feltétlenül szükség van erre?

Párommal élek, 4 éve vagyunk együtt, 2 éve elköltöztünk otthonról (vidékről) a fővárosba. 25L (én) és 27F (párom), már nem tanulunk, hanem dolgozunk. Amióta itt élünk 2 éve MINDEN EGYES hétvégén hazautaztunk (200km, tehát oda-vissza 400km hetente). Ilyenkor van az én szüleimnél alszunk vagy az ő szüleinél. Én ezt már baromira unom! Persze szeretem én is a szüleimet, barátnőimet, de nem hiszem el, hogy egyszer nem tölthetünk el kettesben 1-2 napot itt! Hétfőtől péntekig robotolunk, estig dolgozunk, utána max 1 filmet megnézünk, aztán alvás. Pénteken egyből a munkából hazaérve pattanunk a kocsiba, és utazunk, vasárnap késő este meg vissza. Minden héten! Nincs soha egy kis közös program, magánélet. Persze otthon elmegyünk bulizni, de csakis a barátokkal. Párom sem a szülei miatt megy haza, nem anyuci pici fia, hanem a haverok miatt. Meg hogy ott van "mindenünk", itt meg nincs semmink és senkink. De könyörgöm, persze hogy nincs, ha nem megyünk sehova, nem ismerkedünk senkivel, max a kollégákkal, nem voltunk itt bulizni.

Szerintetek, még ha nincs is itt ismerősünk, nem lehetne néha itt maradni 1-1 hétvégét, és kettesben tölteni, elmenni valamerre? Én már megőrülök (nekem is van otthon családom, barátaim de akkor sem normális ez)