Most ez csak én reagálom túl vagy tényleg szemétség?

16/L

A szüleim amikor elváltak én még csak 1 éves voltam. Apuval tartottuk a kapcsolatot de csak is én miattam. 3 éve feleségül vett egy másik nőt, akit nagyon nem kedvelek. Van egy mostohatestvérem is, akit nagyon megszerettem

Apa az utobbi időben nagyon buta velem és az anyukámmal.

A suliban indult egy francia nyelvű tagozat féleség, 1 év alatt megtanulhatok középfokig. Ez elég jól hangzik, de az ára nagyon sok volt:100 ezer. És a héten kellett volna kifizetni, de nem volt most annyi pénzünk. Elmentem apuhoz, hogy egy 50 ezrest adjon kölcsönbe, hogy eltudjak menni rá, de azt mondta sajnálom de nincs péznük most nekik se. A mostohatestvérem jön velem szembe, hogy jöttem elköszönni, mert kiderült hogy mennek 4 hétre Afrikába nyaralni. Utána meg mutatta hogy milyen drága telefont kapott most. Hazamentem és elmondtam anyunak hogy mi történt. Ő meg elment apu feleségéhez, hogy mégis hogy lehetnek ilyenek. Azt válaszolta hogy sajnos nem tudnak kölcsön adni, mert kell nekik a pénz a nyaraláshoz és amúgy sem kapnák belőle meg kell neki a hajhosszabbításhoz is. Megköszöntem apunak a semmit. Hát sajnos nem tudok elmenni a tanfolyamra. :(

A mostoha anyám szerint nem érti meg, hogy miért kérek segítséget tőlük, hogy ha nem is tartozom a családi körébe, meg hogy ő már nem az apám ilyeneket mondott.

Szerintetek tényleg én várok el mindent?