Mit tegyek? Valahogy vissza kéne ebből vennem, de nem akarok konfliktust.

Több mint egy éve vagyok együtt a párommal (29 F), de még nem költöztünk össze. A munkánk miatt leginkább hétvégén tudunk találkozni (péntektől vasárnapig). Nagyon szeretem a páromat, de ami engem zavar mostanában, hogy bizonyos dolgokat teljesen evidensnek vesz, hogy én megcsinálom, elintézem, kifizetem, stb. Mostanában felmerült bennem a kérdés, hogy ő mit tesz a kapcsolatunkért, és ha jól belegondolok, szinte semmit. Megszokta szerintem hogy sörre meghívom, délutáni nasit ha megkíván megveszek, ha bulizni akarunk is én fizetek. Pizzára úgy ülünk be néha hogy az asztalnál óvatosan a kezébe rakom a pénzt, mert egy idő után ciki hogy mindig a nő fizet.Ha megkérem hogy kocsival vigyen haza mert sok a cuccom, beszállok a benzinbe. Egy év alatt egyszer engedhettünk meg magunknak egy mozit, arra kivételesen meg tudott hívni, de ezt leszámítva nem megyünk soha sehova, mert "nincs pénz". Kétszer, néha két és félszer annyit keres mint én, csak neki hitelei vannak. Több is. Én nettó 80.000-et keresek, de nincs egy fillér tartozásom sem. Épp ezért ő természetesnek veszi, hogy ha nekem van pl. cigim, akkor az az övé is. (Én csak koca dohányos vagyok, hétvégente jól esik cigizni). Ő rendszeresen, több mint 10 éve dohányzik és nem tud (vagy nem akar?) lemondani róla. Na hogy értsétek is, miért bánt ez engem annyira. Egyszer utaztunk valahova, de meg kellett állni tankolni. Mikor bement fizetni, kértem tőle, hogy vegyen egy doboz cigit. Azt mondta, ok. Mikor visszajött és beült a kocsiba, még a motort sem indította be, de már kérte az árát. Ez nekem rosszul esett. Tudom hogy nagyon anyagiasnak tűnik a levél amit írtam, de azért csak erről írok, mert úgy érzem, ezzel van a baj. Ha bemegyünk a közértbe, ahol természetesen én fizetek, akkor félig pakolja a kosarat. Múltkor egy parkban találkoztunk, ültünk egy padon. Pár perc beszélgetés után jött az ötlettel, hogy üljünk be valahova, igyunk egy sört. Gondoltam, oké, ez még belefér. Útközbe megkérdezte, van e cigim. Mondtam, hogy nincs. Vettünk. Megittunk egy-egy sört, de finoman jeleztem neki, hogy már csak max. egy fér bele mert 1.500 Ft-om van pillanatnyilag. 10 perc után jött az óvatos célzás, hogy ő éhes. Basszus! Sajnáltam, de nem tudtam már neki még kaját is venni. És nagyon hülyén/rosszul éreztem magam..... Egy hónapban egy napig van fizetése, mert amint megkapja, már utalja is el oda, ahova kell (adósságok törlesztése). Ha ekkora bajban van miért nem képes leszokni a cigiről? Rengeteg pénzt megspórolna vele. Vagy miért nem csinálja azt hogy 10.000 Ft-ot meghagy magának csokira, kajára, cigire, vagy bármire, amit megkíván. Szerintem gáz, hogy éhesen jön el egy talira, és az én pofám ég, ha véletlen úgy alakul hogy nem tudom meghívni. Tudom, sok támadást fogok kapni, hogy "te vagy a hülye, ha hagyod hogy kihasználjon" meg hogy "szerintem nem is szereted, mert csak a pénzről beszélsz". De azért remélem lesz olyan is aki szintén úgy gondolja majd hogy ez egy kapcsolatban gáz. Az más lenne, ha házasok lennénk, vagy együtt laknánk, akkor nyilván nem lennék ilyen "filléreskedő", de most joggal fordul meg a fejemben hogy csak kihasznál....Addig is könnyebb neki az élet, amíg én vagyok.....Ja és még valami. Szülinapomra nem kaptam tőle semmit, mert "nincs pénzem"....

27 N