Miért van az, hogy ha bármit kérdezek mondok illetve csinálok valamit, az édes anyám elkezd velem flegmáskodni, ordítani meg ilyenek? Tán depressziós?

Gondolj bele: felnőtt, sok gonddal problémával. Folyamatosan nyomás alatt áll. Ez így van ha van munkája ha nincs, ha van pénze ha nincs. Mindig adódik olyan ami miatt kialakul egy minimalista nyomás. Értsd meg!

De abba főként gondolj még bele, hogy lehet, hogy olyan kérdésekkel bombázod, vagy kijelentésekkel (-ami esetleg lehet szemrehányás ill. követelőzés stb.) ami' idegesebbé teszi.

Ülj le vele és beszéljétek meg, nyugodt környezetben a dolgot. Szépen mond el neki, hogy ez zavar!

Lehet, hogy depressziós, lehet, hogy túlterhelt, ez az ő dolga. Azt értsd meg, hogy bármiféle baja is van, nincs joga rajtad leverni ezt! Egy normális szülő tudja, hogy a saját gondjait maga kell, hogy megoldja és nem a gyereken veri le.

Tipp: anyukádnak tessék megmondani, hogy moderálja magát vele szemben. Menjen orvoshoz, ha baja van, írasson fel nyugtatót vagy igyon nyugtató teát.

Kérj segítséget osztályfőnöktől, apukádtól, keresztanyutól, normális tesótól, gyámügyestól, bárkitől. Ha pedig anyukád nem változtat magán, akkor keményen be kell neki tartani: amikor ordítozik vele, fordulj azonnal sarkon, szó nélkül, és hagyd ott. Ordítson magában.