Miért nem értelmezik úgy a barátságot mint én?

Hát az igazi barátság ritka. Néha nagyon hidegszívűek az emberek. általában mindígén kerestem a barátaimat fel, írtam nekik stb. és csak néhány van, aki felkeresett amikor olyan nagyon magam alatt voltam, hogy beszélni is képtelen voltam, és írni, akkor nem írtam nekik, nem hívtam már senkit, de voltak akiknek ez aggasztó volt, és segítettek amikor nehéz volt lelekileg. Barátot próba árán szerezzél szerintem, ha adódik valami, nehézség...stb. akkor látod csak meg kik azok akik igazán barátok.

A legtöbb emeber ilyen: "lusta" a kapcsolat ápolására,jobban szereti,ha őt keresik.Ez van.Ritka az igaz barát,főleg felnőttkor felé ütköznek ki ezek a dolgok,h akit oan jó barátnak tartottál,talán nem is olyan jó már.Én sem értem,h az emberek miért nem képesek létesíteni erős kapcsolatokat/barátságokat,ahol mindenki egyformán fontos mindenkinek,nemcsak akkor,ha segíteni kell,vagy éppen unatkozik az illető.Amúgy én sem értem,h működik,mindíg odaadó vtam a baráti kapcsolataimban,ennek ellenére sokszor előfordult h velem szemben előnyben részesítettek egy olyan embert,aki ezt egyáltalán nem érdemelte meg,sok sérelmet okozott a másiknak,mégis így történt.

1 ember volt akit igazán barátomnak tekintettem de ez megszakadt, kicsit másképp gondolta a dolgokat, nekem most sok változás történt az életemben és mintha ezt nem értette volna meg, irányítani akart stb,plusz amikor összevesztünk úgy beszélt rólunk mintha csak egy párkapcsolat lett volna ez az egész.nekem ez a mai napig furán jön ki ha erre gondolok.és ráadásul olyan dolgokat vágott a fejemhez hogy megfogadtam többet embert ennyire közel nem engedek magamhoz...nem tudom milyen korban vagy, de eljön az amikor az embernek megvan a maga gondja baja, nekem is sok barátom most kezdett el dolgozni elkezdte a maga kis életét és ezért hogy nem írnak már annyit nem nehesztelek et el kell fogadni.nálunk is mindig én szervezkedek, de csak akkor érzem ezt tehernek ha nem jön össze a progi, uh ha nem írnak keresd te őket!nincs abba semmi szerintem olyankor kiderül ugyis hogy kivel mi történt és hogy a francba még én nehezteltem hogy nem ír...bár lehet én vagyok még mindig túl jóhiszemű

Ahogy már leírták előttem, sok ember egyszerűen olyan, hogy nem törődik a barátság ápolásával. Korábban mindig én voltam az, aki inkább ápolta a barátságot, de mivel sok csalódásom volt, mára már én sem foglalkozom túlzottan a barátság ápolásával. Kivéve persze azokat, akik szintén keresnek és barátkozni akarnak velem.

Én is így éreztem, így többet nem hívtam egyiküket sem. Hány barátom maradt akik ezután hajlandóak voltak felhívni? 1. Viszont ő még ma is a barátom, és csak ez számít.