Párom fél éve nem talál munkát. Nem tudom, hogy fogom tovább bírni?

Mondjuk a férjed átvállalhatná a takarítást és a főzést!

Aztán munka után te még elmehetnél takarítani vagy vasalni valakinek, stb.

Így jó esetben a hétvégéd megmaradna(vagy legalább 1 nap)

Azért az úgy nem megy, hogy te csinálsz mindent de mindent ő meg gyakorlatilag semmit. Hidd el, neki is jót tenne, ha kicsit hasznosnak érezné magát!

Ferjed dolgozzon feketen, igy nem veszik el a segely.

Az onkormanyzatnal vannak kulonfele segelyek, menjel be es igenyeld meg, futesi segely, atmeneti segely, rendkivuli segely...stb.

Aztan az autot ha nem letfontossagu, probaljatok meg eladni.

Az auto rengeteget elvisz, abbol inkabb vegyetek kajat, es gyumolcsot a gyereknek.

Minden jot!

Onkormanyzat, csaladsegito szolgalat ne felj, remelj!:)

Amugy a ferjed kimehetne kulfoldre is dolgozni, nem???

Szeretettel,megértéssel,türelemmel,a gyerek iránti felelősséggel,és bizakodással,hogy a jövő jobb lesz.Nem a párod tehet arról,hogy nincs munkája,és még te is lehetsz munkanélküli.

Le kellene ülni a pároddal,és végiggondolni,hogy hol miben tudnátok még takarékoskodni? Nem kritizálni akarlak,csak néhány ötlet a szomszédasszonyom példájából.Ők még rosszabb helyzetben vannak,mint ti,mert egyik szülő sem dolgozik.és két gyerekük van.

Csak akkor járnak kocsival,ha az feltétlen szükséges.Kerékpárral vagy tömegközlekedéssel járnak,vagy éppen gyalog.Nem vásárolnak márkás ruhákat,hanem a turikból,kínaiból stb vesznek ruhát,cipőt Az anya a kenceficék nagyrészéről is lemondott(ettől még nem néz ki ápolatlannak).A háztartásban a drága tisztítószerek helyett inkább ecetet,stb használnak.Nem vesznek drága üdítőket,készételeket,szószokat stb,hanem az anya főz természetes alapanyagokból.Vásárol zsírszalonnát,kisüti,megvan az olajtól egészségesebb zsír a főzéshez.A töpörtyű vacsorára ,hajában főtt,vagy sült krumplival,hagymával vagy salátával nagyon jó.Sokszor van pl.budáskenyér vacsorára vagy borsófőzelékhez feltétnek.Vesz pulykahúspépet,összekeveri ugyanannyi disznóhússal, rendesen megfűszerezi,abból készít fasírtot ( ami szintén nagyszerű feltét),vagy a milánói szószához is nagyszerű.Lehet még sorolni az ötleteket,csak utána kell nézni akár a neten,akár az öregebbektől kérni tanácsot.

Természetesen nehéz,ha valakinek le kell mondania a megszokott dolgokról,és szerényebb színvonalon kell élni.De azt szokták modani,hogy a szükség nagy úr.

Próbáld meg te is végiggondolni a takarékoskodási lehetőségeket,akkor könnyebb lesz.A gyereknek sem árt,ha nem kap meg mindent,amit megkíván.

Remélem,tudtam valamit segíteni.Kívánom,hogy mihamarabb rendbejöjjenek a dolgaitok.

Ez borzasztó lehet!

Nekem édesapám vesztette el az állását már több hónapja. Azóta teljes depresszióban van és én úgy veszem észre, hogy ilyenkor az anyagi veszteségen kívül sokkal nagyobb probléma az ami az ember önbecsülésével történik. Ha az ember ledolgozott több évtizedet becsületesen és hirtelen azzal találja magát szemben, hogy nem kell sehova.

Könnyű azt mondani, hogy akkor szálljon be a házimunkába, de ilyenkor valóban egy férfi a férfiképét veszíti el. Már nem úgy funkcionál, mint családfenntartó. Ettől függetlenül talán ez az egyik megoldás, ha lehet azt mondani, mert igazából én se tudom mi ilyenkor a megoldás.

Hatalmas tolerancia szükségeltetik, mindkét részről.

Sok sikert és kitartást!

Át tudom érezni, hogy nagyon nehéz így. Fontos, hogy tartsd benne a lelket még ha nehéz is. Tudom, nehéz ilyenkor pozitívan gondolkodni, de ezt kell tenned/tennetek. A gondolatoknak teremtő erejük van.

A sok kicsi munkát kell egy olyanra cserélni, ahol nagyobb a bevétel. Milyen végzettsége van férjednek? És neked? Hátha tudok segíteni...

Persze, megértelek Téged is. És amíg a válasz megérkezik az átképzésről, addig csak "várakozik"?

Lehet tudnék segíteni, kezébe vehetné a sorsát, és nem kellene másra várnia, mástól függenie. (Egyetlen probléma az, hogy nem ismerlek és őt sem.)