Tudtok anyák napi hosszú idézetet?

“Anya az, aki szeret és támogat, miközben te az álmaidat kergeted.” ♥!

Az anyák olyanok, hogy maminak szólítjuk őket, meleg a nyakuk meg a válluk, ahová a fejünket fúrjuk, és jó szaguk van. Az anyák mindig (mindenkor, bármikor etc.) velünk foglalatoskodnak, állandóan rajtunk tartják a szemüket, és ettől láthatóan boldogok. Boldogok. A szemük színe olyan, mintha az ég be volna borulva, de mégis ragyogna a Nap. Nevetős szemük mélyén - később - meglátjuk a szomorúságot is, az állandó, kiapadhatatlan és eltörülhetetlen fájdalmat, amelyről nem tudjuk, mire vonatkozik, hacsak nem magára a nevetésre. Enni adnak, inni adnak, puszit adnak. (...) Vagy arra ébredünk, hogy ülnek az ágyunk szélén, és fogják a kezünket. Vagy pihekönnyű tenyerüket a mellkasunkhoz tartják, a szívverésünkön, és így ébredünk. Akárhogy is, amikor kinyitjuk a szemünket, az ő arcuk tölti be az egész látható teret. A világot. Később lesz egy rövid szakasz, amikor nem szeretjük (a falnak megyünk tőle), ha hozzánk érnek. Nem kell ezt kimondanunk, tudni fogják, érezni, és megtorpannak az ajtóban, ezt még mi nem látjuk, és azt sem, hogy onnét hosszan és kedvtelve kémlelnek minket, (...) mi még az álmok ködében úszunk, amikor puhán, aranylón, mintha angyalhangot hallanánk, valami gyönyörűségeset, puhán, suhogva, igen, a nevünket, egy angyal rebegi el a nevünket, az első nyújtózkodást megelőző rebbenésünkre az anyák is rebbennek, elrebbennek, vissza abba az életükbe, amelybe nincs belátásunk, árnyékos vidék, és amely igazán sosem érdekelt bennünket, halljuk a nevünket az égből.

~ Az anyai szeretet az egyetlen az összes érzés közül, melyet nem befolyásol sem idő, sem tér, sem az, hogy viszonozzák-e egyáltalán. ♥

~ Az anyai szeretet az egyetlen az összes érzés közül, melyet nem befolyásol sem idő, sem tér, sem az, hogy viszonozzák-e egyáltalán. ♥

első voltam

Amper - Anya

Mikor először tekint szemünk a fényre

Örömtől könnyező asszony vesz a kézbe

Te vagy kinek szíve a szívemmel dobban

És velem maradsz mindig, jóban és rosszban

Biztosan szívedben őrzöd azt a napot,

Mikor megszülettem én és fiadként vagyok

Emlékszel a szóra, mit először mondtam

És emlékszel arra is, hogy milyen gyerek voltam

Láttad ha sírok, láttad ha nevetek

S legbelül tudtad, mi az, amit keresek

Gyermeki csodát, az örök vidámságot,

Te nyújtottad nekem a kellő biztonságot

Mikor újszülött kacajjal ébresztett a hajnal,

Csak jöttél hozzám mindig fáradhatatlan

Sírásomból tudtad, hogy mit is akarok,

Fiad voltam akkor és az is maradok!

Sok éve már annak, hogy megszülettem,

De igazi békét csak melletted leltem.

Egy volt a szív és egy volt a lélek

Hisz mesébe illő valóság az élet

E hatalmas kincset csak Te adhattad nekem

Tudom, hogy életem neked köszönhetem

Bár nem emlékszem én már az első percre,

De örülök annak, hogy veled lehettem

Életet adtál és felneveltél

Két karodba zárva magadhoz öleltél,

Hiszem, hogy a szeretet a legerősebb érzés,

Remélem ez számodra soha nem lesz kérdés.

A régmúlt emlék csak a jóról mesél,

Az anya mindig anya marad, amíg csak él.

Mikor utoljára tekint szemünk a fényre

Bánattól könnyezve vársz engem az égbe.