Ha nem jó párom lányával a kapcsolatom mit tudok tenni? Már mindent próbáltam, de nem kedvel, lehet így élni hosszabb távon?

2 éve vagyunk együtt a párommal, 3 hónapja élünk együtt. Van két lánya, egy 13 éves és egy 7. A kicsivel nincs is semmi gond, rögtön elfogadott, ragaszkodik hozzám és szeret is. A naggyal viszont nem tudok mit kezdeni. Állandóan keresztbe tesz, ha kérek tőle valamit az ellenkezőjét csinálja. Pedig nem parancsolgatok neki. Tegnap például olyan alapdolgot kértem tőle, hogy hozza ki a szobájából a poharat és mosogassa el. Ami egy 13 évestől már elvárható. Erre elkezdett hisztizni hogy én ne mondjam meg neki mit csináljon, ne dolgoztassam. Elmagyaráztam neki normálisan hogy én nem nevelni akarom, átvenni az anyja szerepét (meghalt sajnos), csupán együttélésnél vannak dolgok amit megteszünk, láthatja hogy az apja is elmosogat maga után ha csak ő eszik. És tudom hogy ez előttem is így ment. De minden más dologban ezt csinálja, sáros cipő előszoba közepén hagyása, kabát székre hajítása stb. Amit szintén nem produkált előttem. Persze ilyenkor az apja rászól, de ha ő nincs itthon akkor belőlem is előjön a "gonosz mostoha" ha meglátom. Ha nem szólok akkor ott marad. (próbáltam már többször) Nekem is van egy 11 éves fiam, tehát nem új dolog a gyereknevelés. Tőle is elvárom hogy ne cselédnek tekintsen.

Ez a rendetlenség persze csak egy dolog, vagy inkább egy tünet, tudom hogy direkt csinálja. Azt is értem, hogy nem könnyű most neki sem. Viszont nem tudom hosszabb távon akarok e én így élni, vagy akarom e hogy a fiam puskaporos hangulatban legyen.

Tapasztalatokra, véleményekre lennék kíváncsi.

Én csinálok valamit rosszul? Hagyjam rá a dolgokat és várjak, ne törődjek a beszólásaival, viselkedésével, majd elfogad (nem tudom...)? Vagy "vegyem fel vele a kesztyűt"? Vagy esélyem sincs arra, hogy elfogad, inkább "meneküljek"?