Segítsek rajta? Ti mit tennétek? (hosszú lesz)

A szüleim sajnos nagyon korán meghaltak. Egy féltestvérem van csupán,aki az egyetlen élő rokonom,akivel anyu volt közös,apukám csak a nevelő apja volt testvéremnek. És édesapám nővére,a nagynéném még az aki él. Azt tudni kell,hogy nagynéném és a férje is alkoholista volt már egész fiatal házas koruk óta. Gyerekük nem született. Nagyapám 10 éve halt meg és ebben nagyban szerepe volt nagynénémnek,ugyanis egy faluban éltek,de a papára nagy ritkán nézett csak rá,holott tudta,hogy rákos. Volt,hogy mikor be volt rúgva nagynéném a férjével együtt,megverték papát meg elhordták mindennek. Szegény öreg,pedig hívtuk,hogy jöjjön el hozzánk lakni,mert 400km volt köztünk kb. a távolság,így az anyagi körülményeink sem engedték a gyakori utazgatást,ezért vettük volna nagymamám halála után 15 éve a papit magunkhoz,de ő nem akart jönni. Hát igen,idős fát átültetni,már nem nagyon lehet. Aztán ahogy a papa meghalt és a házát eladtuk,majd túl voltak apuék a nővérével az örökséggel kapcsolatos herce-hurcán (pár száz ezer forintért ment a harc,a fröcsögés,szidkozódás nagynéném részéről persze mindig ittasan.A hagyatéki tárgyalásra is részegen ment el.)meg is szakítottunk minden kapcsolatot nagynénémmel és a férjével. Azt gondolom,meg sem érdemelte,hogy beszéljünk vele. Mélységesen megvetettem és vállalom,gyűlöltem is,amiért ő ott volt helyben és mégsem gondozta a beteg apját,sőt meg is verte!

Sajnos 5 éve apukám beteg lett,és pár hónap múlva meghalt,anyám pedig egy év múlva húnyt el.

tehát a nővéremen kívül senkim nincs. Azonban a napokban kaptam egy telefont. Nagynéném volt az. Nem akartam vele beszélni,de kérte,hallgassam meg,és most józan volt. Mondta,hogy 2 éve elvált a férjétől és már leszokott az alkoholról is. Viszont pár hónapja diagnosztizálták nála a mellrákot. Volt műtétje,kezelések,de pénze már nincs a gyógyszerekre.

Kicsit érzelmi zsarolásnak tűnt,ahogy beszélt,hogy csak mi ketten maradtunk egymásnak (nekem nincs családom,párkapcsolatom sem),hogy csak rám számíthat és el van keseredve. Mondta,hogy nem pénzt kér,hanem azt,hogy hadd költözzön hozzám. Mert mikor kezeléseket kap,nem mindig tudja magát ellátni,hisz rosszul van és én mint jó unokahúg,ebben segíthetnék neki. De hát azért azt érezzük,hogy itt nem csak ennyiről lenne szó. Hisz nálam lakna,nincs pénze gyógyszerekre,ergo nekem kéne kifizetnem,etetnem,gondoznom ezt mind 26 éves fiatal nőként,nem egy túl magas fizetés mellett,amiből egy egész családi házat fent kell tartanom,mert a szülői ház az enyém lett,így állapodtunk meg nővéremmel,hisz neki van saját háza,családja,és azt mondta,egyszer,ha lesz annyi pénzem,majd kifizetem a részét,de nem fontos. Ők jól élnek,és a végtelenségig kedvesek,és hálás vagyok nekik.

Ne értsetek félre,mindig segítek azoknak,akik megkérnek,illetve rászorulnak,de a nagynénémnek a pia fontosabb volt mint a saját testvérének (édesapámnak) a temetése,mert el sem jött rá. És ahogy a nagypapával bánt....a szívem szakad meg,ha rágondolok :(. Nővérem szerint,ha eddig nem hiányoztam neki,akkor most,hogy bajban van,oldja meg egyedül. És lényegében igaza is van testvéremnek. Viszont ott van bennem az emberség,hogy mégiscsak a rokonom. Bár annyit hazudott már,hogy nem tartom elképzelhetetlennek,hogy csak pénzt akar,meg ingyen lakhatást és nem is szokott le az italról,de még csak nem is beteg!

Tanácstalan vagyok! Segítsetek,mert egyedül nem tudom hogyan tudnék ennyi tragédiával megbírkózni:(!

Bocsánat,ha kicsit keszekusza lett a dolog,ha válaszoltok és valami nem világos,szívesen elmagyarázom!

Mit tanácsolnátok nekem?