Mit lehet tenni egy iszákos anyával?
Anyám borzasztóan elszúrta az életét, ez tény. Nem védekeztek, teherbe esett, nem ment abortuszra, helyette félbehagyta a sulit. Aztán összeházasodtak apámmal. Állítólag előtte már egyszer szakítottak, mert rájöttek hogy nem illenek össze, csak aztán ő visszaédesgette apukám. Nagymamám szerint azt hazudta, hogy terhes, bár ez az infó nem biztos, merthogy apai nagymamámról van szó, aki utálja anyám. De aztán mégis terhes lett, velem.
Mindenki mondta, hogy abortusz, ilyen rossz kapcsolatba két egyetemista ne csináljon gyereket, de ő csakazértse ment. Aztán még két testvérem született.
Az egyetemet nem fejezte be, háztartásbeli lett. Elégedetlen az életével, huszonöt éve a régi egyetemi jegyzeteit olvasgatja. Tizenegypár éve vált nagyon rosszá a kapcsolatuk apámmal, akkor elkezdett időnként inni. Én akkor 12-13 éves voltam, nem bírtam. Meggyőztem őket, hogy egy messzi gimnáziumba kell járnom a jövőm érdekében, ahol kollégistának kell lennem. Persze a valódi ok az volt, hogy nem bírtam elviselni. A példám követte az idősebb kistestvérem is.
A fiatalabbik viszont nem bírta, egy év után hazajött. Amikor ő elköltözött, akkor szóba került, hogy a szüleim esetleg váljanak el, de azzal az ürüggyel nem tették, hogy a testvéremnek szüksége van mindkét szülőre. Igaz, elég furcsa gyerek lett belőle, aszociális, nincs értékrendje de olyan szinten, hogy nem érti, mi az a magántulajdon (és maholnap 18 éves! félő hogy börtönben végzi), emellett viszont látszik rajta, hogy nagyon érzékeny, alapvetően jó gyerek lenne.
Tulajdonképpen csak rontott a személyiségén az, hogy nem váltak el a szüleink és egy kiszámíthatatlan, alkoholista anya nevelte. Ezt mára már anya is belátja szerintem, és biztos, hogy borzasztó lelkiismeret-furdalása van miatta. Bár sose mondja.
Azért is nem válik el, mert nem tud hova menni. Soha életében nem dolgozott, végzettsége érettségi, a munkaerőpiacon ez nulla. A szülei végrendeletet írtak, amiben a testvérére hagyták a lakásukat, mert ő fogyatékos és nagyobb szüksége van rá, így öröksége sincs. A házunkban ugyan kapott valamennyi tulajdoni hányadot, de ebből pénzt soha nem fog látni, mert eladhatatlan.
Apa se válik, mert nincs szíve kidobni az utcára. Kifizetni viszont nem tudja, mert nem keres annyit.
Patthelyzet van, mindenki tehetetlen. Anya erre ivással reagál, most már minden nap iszik. Innen-onnan örökölt néhány százezer forintot, azt mind elitta. Most nincs pénze, ezért kuncsorog mindenkitől, hogy vehessen magának.
Egyrészt utálom és megvetem, hogy ilyen, de másrészt nagyon szánom. Elszúrta az életét, és most meg van kötve a keze, nem tehet semmit.
Próbáltuk orvoshoz vinni, de nem hajlandó. És tulajdonképpen talán nincs is értelme. Meg lehet gyógyítani egy teljesen kisiklott életet, ahonnan már tényleg nincs visszaút?
Két kiegészítés: ugyan mindhárman hazudtunk, miért akarunk elmenni, azért ő pontosan tudja, hogy ő maga üldözött el a háztól, még gyerekként.
A másik hogy ugyan mostanában nem nagyon iszik, mert nincs pénze, viszont ha nem ihat, akkor bezárkózik a szobájába és egész nap kétségbeesetten sír. Ilyenkor annyira sajnálom!
válasza: válasza: válasza:Sajnos az alkoholistákat hatékonyan csak kényszergyógykezeléssel lehetne kúrálni (teljes gyógyulás nincs), de amióta nem szocializmus van, hanem demokrácia azóta ezt hihetetlenül nehéz elrendeltetni.
Pl. egyik rokon családnál a nő pont mentálhigiéné területen főiskolai képesítésű ápolónő, az alkoholista férjét úgy sikerült csak intézetbe utaltatnia, hogy gyermekeivel együtt hamisan azt vallották, hogy apjuk ön és közveszélyes (öngyilkossági kísérlet, feleség, gyermekek rendszeres verése), pedig a férfi részegen se volt soha agresszív.
Alkoholista soha nem gyógyul meg, de most a feleség kontrollja alatt normális , dolgozik (egyedül nem mehet munkán kívül szinte sehova sem, ő is azt mondja hogy sokat köszönhet annak, hogy felesége kemény volt hozzá és kényszergyógykezelésre küldte.
válasza:Ameddig nincs akarat ereje addig nem fog leszokni erről.
Mi szomszédunkban is lakott egy fiatal házaspár ott a nő is 1-2 év házasság után amikor megszületett a gyerekük. Igaz még nem volt tervbe, mert még inkább szórakoztak volna 24-25 éves korukig, de aztán 21 évesen még is terhes lett a lány megszületett a kislányuk, rá 2-3 évvel később elkezdett italozni, volt hogy a gyerekét vitte a kocsmába amikor 3 éves volt és részegen cipelte haza, úgy hogy a gyerek bömbölt, az anyja meg verte a lépcsőházban. Amikor elváltak akkor a gyerek az apjához került, az anya meg egy iszákos alkoholista lett tovább aki annyira elszúrta az életét hogy megint ebbe a szomszéd lakásban lakik de egyedül magányosan, mert ugye válásnál lemondták az albérletet, mindenki ment a maga útján, a csaj megint visszaköltözött, ide, mert rokona a tulajnak, és néha viszi oda az iszákos haverjait, meg nem egyszer volt már hogy a mentő vitte el mert annyira kiütötte magát. A szülei már nem állnak szóba vele, a gyerekét már évek óta nem látja, mi meg nem kérdezősködünk felőle de van amikor a párom vállán sírja ki magát folyton, mert rájött hogy megbánta meg nem láthatja a gyerekét sem, meg minden egyéb más. Meg hogy már senkire sem számíthat, meg inkább iszik attól legalább boldog lesz. Lassan már munkahelye sem lesz mert tudom hogy milyen munkahelye van, öcsém is ott dolgozik és leépítés van ott sok embert elküldenek, így még élete sem lesz már, mert miből fogja ugye eltartani magát.
Valóban az van hogy ha már egyszer valaki elkezdett alkoholizálni és kikészíteni a körülötte lévőket idegileg, meg tönkretenni mások életét, akkor már nincs visszaút, persze nagyon nagyon akarni kell hogy sikerüljön de ahhoz baromi nagy akaraterő kell és agyban eldönteni hogy mit is akar az illető.
Szóval nem csak a te anyukád az aki tönkretette mások életét. És aminek örülök az az hogy ők legalább elváltak mert a kislányának még lehet esélye úgy felnőni hogy nem hagy nála nyomot ez a dolog amit az anyja tett vele.
válasza:Amíg anyukád nem akar változtatni a helyzeten, addig nem lehet semmit csinálni. Akarata ellenére kórházba sem lehet vinni. Amíg nem agresszív és veszélyezteti a saját vagy mások életét, addig a bíróság sem utalja kényszergyógykezelésre (ez amúgy is ritka, mint a fehér holló).
Nem biztos, hogy csak sima alkoholista, valószínűleg depressziós is, ami megnehezíti a helyzetet.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!