Gyereket egyedül nevelő anyuka - új pár. Hogy fogadtassak el bizonyos dolgokat a gyerekkel? ( bővebben lenn )
Van egy 5 és fél éves kisfiam, az apukájával már kb. 2éve nem vagyok együtt. Ritkán tudnak sajnos találkozni az apukával, de jó a kapcsolatuk nagyon - köztünk is baráti viszony maradt.
Viszont van most egy párom pár hónapja, akivel úgy néz ki hosszabb távú lesz a dolog. Legtöbbször még egyelőre igyekszünk kettesben szervezni programot, de így hogy komolynak vélhető a dolog, a fiammal is összeismertettem már.
Nincs is köztük gond, a kisfiam is elfogadta őt, ahogy a párom a fiam, játszanak együtt, ha jön, akkor rendesen örömmel várja őt a fiam, stb.
Meg is érti, meg tudja régóta, hogy nem vagyok az apukájával, illetve hogy nekem más párom van. Látszólag nagyon jól fogadja ( rosszabbra számítottam).
De van egy kis gond... egy szobánk van, így a gyerek is adott esetben velünk egy szobában alszik - bár ez idáig csak 2x fordult elő.
És itt jön a kérdés, meg első esetben a sértődés a gyerek részéről:
"anyu, te miért a "Jóskával" alszol? Ne aludj vele!"...
... és ez rettentő kellemetlen számomra, nem tudom, hogy vezessem be ezt a gyereknél, azt se akarom, hogy szegénynek a lelkivilága bánja ezt az egészet.
Főleg ha esetleg a későbbiekben szó lenne ilyenről, hogy összeköltözés vagy hasonlók, akkor ez "mindennapos" probléma lenne...
Nektek hogy fogadta a gyereket az ilyet? Tudnátok tanácsot adni?
válasza:
válasza:Soha nem aludnék így egy szobában a gyerekkel. Ötévesen már sok mindent észrevesz, és valóban a lelkivilága sérülhet.
Más megoldást kell találnotok.
válasza:Egy hónapja vagytok még csak együtt, de már kétszer ott kufircoltatok a gyerek mellett...
Mellesleg egy hónap után még ne állíts olyat, hosszabb távú lesz.
Régóta ismerem az illetőt, szeretjük is egymást és bizonyos vagyok benne, hogy az ő részéről illetve az én részemről is komoly a dolog, hosszabb távra tervezünk, ezért is alakult így, hogy találkozott a fiammal.
Ennek eszem ágában sincs kitenni annak gyereket, hogy pár havonta mással lásson engem.
De viszont a családom részéről nem sok segítségre számíthatok felügyelet terén, szval örülök, ha meg-meg tudjuk oldani egy estére, hogy kettesben találkozzunk.
Az meg nyilvánvaló szerintem, hogy ha ilyen elő is fordul, hogy a párom itt alszik, akkor semmi minimálisan intimebb dolog sem történik köztünk.
Akkor rosszul értelmezted, NEM SZEXELTEM a gyerekkel egy szobában, de még csak hasonló sem.
Illetve nem 1 hónapja vagyunk együtt, hanem fél éve kb. hogy pontos legyek.
válasza:Most mit szépítek rajta???
ha kötekedni akarsz akkor keress mást, én csak tanácsot szerettem volna kérni.
Írtam hogy pár hónapja van párom ----> relatíve fél éve, akit régóta ismerek illetve szeretnénk mindketten, ha tartósabb lenne a dolog.
Sztem nem követtem el hibát ezzel, hogy fél év után bemutattam a fiamnak.
Előtte is vtak próbálkozásaim, de 1 pasim se találkozott a gyerekemmel, mivel én sem szándékszom összezavarni a gyereket. Csak ha látom hogy komolynak és hosszútávúnak tűnik a dolog.
Sztem te vagy beteg, ha te erről rögtön arra asszociálsz, hogy a saját gyerekemmel egy szobában kefélek.
Tudod a nemi életemet megoldom máshogy. Másrészt vannak emberek, akiknek lehet nem a szex körül forog a világ.
És nem azon okból aludt egyszer sem nálam a párom, mert bármelyikünknek dughatnékja volt.
Arról szólt a kérdésem, hogy ha ilyen helyzet adódik, esetleg több napos közös programjaink lesznek... vagy netalántán összeköltöznénk, hogy vezesse be ezt egy anya a gyerekének?
Pl. ha együtt lakunk, akár egy szoba akár több, nyilvánvalóan tudatosul benne, vagy látni fogja h mással alszok.
Erről szólt a kérdésem.
De ha ezt neked nem világos, akkor eléggé szegényes és primitív a lelkivilágod.
válasza:miért lenne beteg a kérdező? csak mert nem lehet minden embernek nyolcszobás villája, hogy távol legyen a gyerek? szerinted régen, mikor három generáció élt egy szobában, akkor mit csináltak? néztek egymásra szépen, aztán potyogtak a gyerekek?
és írta is, hogy nem történt semmi.
csak hogy a kérdésre is válaszoljak, az eslővel értek egyet.
válasza:Nálam hasonló volt a helyzet, azzal a különbséggel, hogy 4 éves volt akkor a fiam, és ő már jó ideje, kb. 1,5 éve külön szobában aludt tőlem. Ő megkapta a hálót, én a nappaliban aludtam.
Utána jött az életünkbe "Jóska", akit ő is régebb óta ismert, és elkezdte, hogy "De ne aludjon itt a Jóska, mert nem akarom!" Meg hogy velünk akart aludni.
Én gyorsan leszereltem, hogy ha itt van a "Jóska", ha nincs, neked semmi nem változik, mert Te így is, meg úgy is a saját ágyikódban alszol.
Ennyi.. elfogadta. Kicsit féltékeny rám, anyás nagyon, én fél éves kora óta voltam vele egyedül.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!