Kidobott a párom anyukája. Tehetünk valamit a nő felfogása ellen?

Kérd meg a párodat, hogy beszéljen az anyukájával. Engem is kidobott anyósom, amikor először mentem fel hozzájuk :) Most már csak nevetünk rajta, de akkor iszonyú kellemetlen volt. Szó szerint dobott ki! És közben üvöltött, hogy még a harmadik szomszéd is hallotta. Aztán a párom beszélt vele, ő lehiggadt, átgondolta a dolgokat, bocsánatot kért, és azóta is nagyon jóban vagyunk. És ennek már 15 éve.... :)

Szóval ha szeretitek egymást, kitartás! Szorítok nektek!

22 évesen? én is annyi vagyok, és úgy hagynám ott őket, hogy porzana utánnam az út.Ha most ilyen később is ilyen lesz, főleg ha majd netán összeházasodtok.Mindenbe bele fog szólni, mert úgy érzi majd, hogy joga van hozzá,semmi nem lesz jó, irányítani akarja majd az életeteket,stb..ennek szerintem nincs értelme, ne haragudj, hogy ezt írom, de tényleg.

22 évesen már talán hagy tudja eldönteni az ember, hogy neki mi a jó, annélkül, hogy anyuci beleszólna !!

22l

15.34-esnek.Mint írtam,az anyuka kulturáltan is elmagyarázhatta volna a kérdezőnek,hogy ő mit gondol a vallásáról.Igen abban igazad adok mindenkinek,hogy nem kellett volna ordibálni,és rögtön a legrosszabbra gondolni..

De láttam én már olyan eseteket,hogy égnek állt a hajam,és mindezt a vallásra fogták..Sajnos vannak emberek akik minden írás az utolsó betűig félre értelmezik vagy szó szerint vesznek.Az én nagymamám áldott jó ember volt,és Szombatista vallású.Amióta megszületett ő ebben élt..betartotta a vallás "szabályait" de soha nem erőltette,hogy bármelyik gyereke is az legyen(van olyan gyermeke aki szintén ugyanez a vallása)Én unokaként szerettem hozzá járni,és bizony hamar megtanultam,hogyha az adott udvarlóm elkísért a mamámhoz,akkor illendően kell viselkednem,még egy puszit se adjak a mamám jelenlétében a páromnak..Soha nem szegtem meg ezt az íratlan szabályt,de ha mégis megtettük volna,akkor sem ordított volna a mamám,csak megbántottam volna őt nagyon...De ezért még nem tartom begyöpösödöttnek mert valaki nagyon vallásos ember..csak a viselkedése nem volt megfelelő..Ezért írtam azt,hogy a kérdező sajnos nem fogja tudni megváltoztatni,és a párjának igaza volt,hogyha akkor kikéri magának,és leállt volna vele vitatkozni(ami persze érthető lett volna)nagyobb vita lett volna..Ez később ugyanígy marad vagy rosszabb lesz..Ezért a kérdezőnek kell eldönteni,hogy lesz -e ereje egy erősen vallásos emberrel szemben állni...

Ne értsetek félre,és nem az anyóst védem(sőt én is kiakadtam volna a viselkedésétől)csak azt mondom,hogy azért mert vallásos valaki még lehet jó ember..