Minek a pótcselekvése a következő: bátyám barátnőjének a keze állandóan a szájában vagy a száján van?
Tehát: egyik keze vagy karban, vagy az asztalon van, másik kezét a szájához tartja, kinyujtott ujjakkal vagy simogatja az ajkait az ujjbegyeivel, vagy pedig beveszi a szájába az ujjbegyeit és azt nyamnyogja. Nem rágja a körmét, csak nyamnyog.
Minek a pótcselekvése ez? Azért érdekel, mert már nekem meg anyukámnak az agyára megy. Egész nap nem csinál semmit, csak ül, nem szól senkihez és a keze a szájában vagy a száján van. Ha beszélünk hozzá akkoris csak néz kifele a fejéből és nem válaszol. Ez önmagában is elég bosszantó, de ezzel a nyamnyogással az agyunkra megy, anya feltudna tőle robbanni, és én is... apát is eléggé zavarja. Ez olyan mintha valaki folyamatosan pöckölné a poharát, vagy rázná a lábát az asztalnál, folytonos cselekvés amitől falra mászik az ember.
válasza:Nem rajtatok múlik, ő ilyen. Bármi jók vagytok, megváltani nem tudtok valakit.Biztos hálás belül, magával küzd. Ő ilyen. Talán a szájára ütöttek kiskorában ha beszélt. Vagy nem tudja elhinni, hogy ennyi szeretet igaz lehet.
Ez azt írja: bizonytalanság. Mi is ennek éreztük. Talán nem érti, miért fogadjátok el. Vagy várja, mikor dobjátok ki ti is?
Vedd meg neki a A BENNÜNK ÉLŐ GYERMEK FELFEDEZÉSE
John Bradshaw könyvet és csináljátok végig!
Az ősbizalom az. ami csecsemőkori traumánál sérülhet. Ha őt eldobta az egyetlen akit szeretett és akiben teljesen megbízott, és (mást nem is ismert még) és neki élete első élménye ez, akkor lehet benne egy állandó feldolgozatlan belső kétely, agy félelem. Akár milyen jók vagytok, benne ragadt a múltból. Nem, múlik el csak úgy fel kell dolgozni, netán még pszichológushoz is járni. Különben bezavar, mint a szilánk a háborús sérültben. A legváratlanabb helyzetekben.
A lányom barátja állandóan ütemet , ritmust dobol. Igaz , ütős. De otthon már kitiltották a lányok a szobából, a nővérei. 16 éve csinálja. A kiságyhoz vert fejjel kezdte. Őt meg nem gondozta az anyja.
válasza:Talán fáj neki, hogy náluk otthon nincsilyen szeretet. Vag ypróbálgat , mint a gyerek: H anagyon rossz vagyok, akkor is szeretmnek?hA MOST ELFORDULTOK, MEGERŐSÍTitek, hogy tényleg nincs igazi szeretet. H aundok, és mégis továbbra is szeretitek, akkor talán végra átszakad a fal, és elhiszi, hogy őt is lehet szívből szeretni, és kienged. Mond el ezt édesanyádnak! Bennetek nincs hiba, csak nehéz eset. De már a finishben ne adjátok fel! És apudnak is mondd el!
Bocs a hibákért. És én megdícsérlek az eddigi kitartásért! Viszont meggyógyíthattok eg ylelket. Jobb hely jut majd a Menyországban :)!
válasza: válasza: válasza:De végülis az anyjával tartotta a kapcsolatot mindig. Nem tudok pontos részleteket, de valamikor kiskorában otthagyta az anyja, és az apja volt vele. Aztán elváltak a szülei, de az anyja nem költözött messzire. De rendszeresen tartották a kapcsolatot és havi 2-3szor mindig találkoztak, de az apja nevelte őt, nem az anyja. Elhiszem hogy nehéz volt, bár beleélni nem tudom magam, mert nem tudom milyen amikor elválnak a szülők.
Olyasmivel sértette meg a szüleimet, hogy pl nagyon keveset eszik nálunk (az egész lány 40 kg) és apa kedvesen mondta neki hogy egyen még, alig evett valamit reggelire és erre a poharát az asztalhoz csapta és hangosan visszavágott hogy ő akkor eszik amikor akar, és nehogy már őneki megmondja valaki hogy mit csináljon. Pedig apa csak kedvesen szólt hozzá, segítő szándékkal, nem bántásból. Anyát főképp azzal sértette meg hogy anya több ízben kikérte a véleményét bizonyos dolgokban és ő mindannyiszor egy borzasztóan lekezelő fejet vágva flegmán azt mondta anyának hogy őt ez nem érdekli, és ilyenkor kiszaladt a szobából. Olyanokat is mondott hogy ebben a családban minden változik minden percben és neki ebből elege van (bár nem magyarázta meg, hogy mire értette ezt a dolgot). Vagy pl apa felnyitott egy üveg sört (soha nem iszik, úgy értem nem alkoholista, soha életemben nem láttam még részegnek, amikor meccset néz akkor szokott meginni 1 üveg sört és ennyi, inkább vizet iszik, alkoholt szinte SEMMIT) és erre azt mondta apának hogy mindenkit utál aki egy kicsit is iszik (mármint alkoholt) és ezt apának a szemébe mondta, mikor szerintem 1 kezén megtudja számolni hányszor látta apámat inni az 1 év alatt. Sorolhatnám még, nagyon sok ilyen bántást mondott, de nem akarom már tetőzni.
válasza: válasza:Na ebből már nem nehéz következtetni mik voltak a múltjában miben kellett felnőnie.Az,hogy azt mondja nálatok minden percben változik minden,valószínű nagyon bizonytalan labilis az érzelem világa,biztosan nem volt senkije akiben megbízhatott gyerekkorában.Most képzeld el,nem az anyjával élt.Te ezt el tudod képzelni milyen szörnyű lehetett gyerekként?Valószínmű valamelyik vagy mindkét szülője alkoholista lehetett,ezért gyűlöli ennyire az alkoholt,azt teszi talán felelőssé amiért nem tudtak normálisan élni a szülei.Agresszív ha kikérik a véleményét,vagy kedvesek vele,nem tudja elképzelni,hogy az Ő véleménye számíthat komolyan valakinek,vagy,hogy önzetlenül az Ő érdekében kedves vele valaki.Biztosan el volt nyomva,nem foglalkozott senki a lelkével kislány korában.Az apja még ha jó apa is lehetett(bár szinte kizárt)akkor sem pótolhatta a mindennapjaiból az anyját,aki valószínű szintén nem volt jó anya.
Nagyon beteg ez a lány lelkileg.Ezzel nem azt akarom mondani,hogy mindent el kell neki nézni,mert nem biztos,hogy az jó akár neki is,nektek meg főleg nem.
Üljetek le vele a viselkedéséről is beszélgetni,mondjátok el neki,hogy nagyon sajnáljátok amiért ilyen hányattatott gyerekkora volt,tudjátok,hogy nagyon megviselte,de akkor sem rúghat bele nálatok mindenkibe aki kedvesen szeretettel viseltetik iránta.Nem forgathatja fel a családotok életét mindennapjait,nem sértegethet benneteket,akiknek mellesleg csak hálával tartozik.
Ha nem lehet vele megbeszélni,akkor beszéljetek a tesóddal,hogy vigye a barátnőjét ahova akarja.Vagy ha haza viszi,akkor maradjon a szobájában,és ne sértegesse a családot.Ha meggondolja magát és tud viselkedni,akkor részt vehet a család életében.Ellenkező esetben maradjon meg a tesódnak.Egyébként nem lennék biztos a kapcsolatuk tartósságában ha ilyen a hölgy ahogy leírod,és nem is akar változni.Mert a múltja sok mindent megmagyaráz,de már felnőtt ember,viselkedjen gondolkozzon ennek megfelelően.
Nagyon jó a kapcsolata az apjával, imádja, az apja mindent megadott neki, soha nem ivott (de az anyja igen) tehát mintaapa volt mindig , a bátyám is imádja az "após-jelöltet" és a szüleim is ismerik, ők is kedvelik nagyon.
Próbáltunk úgy beszélgetni vele erről a dologról, főleg anya, amit írtál is: hogy megértjük milyen nehéz gyerekkora volt, és mellette állunk (ez még a sértegetések előtt volt, de viszont több ízben is) de akkoris csak hümmögött. A bátyámnak mondják most a szüleim hogy beszéljen vele, mert rá hátha hallgat, és most ő próbálja helyre rakni (mármint nem úgy, mielőtt valaki félreérti, hanem lelkiekben, támogatásban stb). Tudjuk hogy valószínüleg szakemberhez kéne járnia hogy megoldódjanak ezek a problémák, de nem merjük mondani, tesóm se mondja (mi azért nem mondjuk mert nem akarunk erőszakoskodni, plusz "miközünkhozzá" tesóm meg azért, mert nem akarja megbántani ezzel).
Eleinte nagyon úgy nézett ki hogy ő lesz a sógornőm, de ahogy írod is, most eléggé kétséges a tartóssága a kapcsolatnak, mert már a bátyám is tropára van menve. Hetek óta tiszta depressziós már ő is.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!