Minek a pótcselekvése a következő: bátyám barátnőjének a keze állandóan a szájában vagy a száján van?
Tehát: egyik keze vagy karban, vagy az asztalon van, másik kezét a szájához tartja, kinyujtott ujjakkal vagy simogatja az ajkait az ujjbegyeivel, vagy pedig beveszi a szájába az ujjbegyeit és azt nyamnyogja. Nem rágja a körmét, csak nyamnyog.
Minek a pótcselekvése ez? Azért érdekel, mert már nekem meg anyukámnak az agyára megy. Egész nap nem csinál semmit, csak ül, nem szól senkihez és a keze a szájában vagy a száján van. Ha beszélünk hozzá akkoris csak néz kifele a fejéből és nem válaszol. Ez önmagában is elég bosszantó, de ezzel a nyamnyogással az agyunkra megy, anya feltudna tőle robbanni, és én is... apát is eléggé zavarja. Ez olyan mintha valaki folyamatosan pöckölné a poharát, vagy rázná a lábát az asztalnál, folytonos cselekvés amitől falra mászik az ember.
válasza:
válasza: válasza: válasza:Hello!
21,48 vagyok.
Bocs,de pont akkor írtam,amikor te a kommentedben magyaráztad,hogy megpróbáltátok befogadni Őt.Csak közben be kellett mennem a gyerekeimhez,és itt hagytam félbe az írást,tehát nem olvastam akkor még a kiegészítésedet.
Mert az előzőben azt írtad,Te nem akarsz rajta segíteni,csak érdekel miért a rossz szokás.
Figyelj,mostanában sajnos nagyon jellemző az emberekre,hogy aki szerencsétlen helyzetben van,abba még bele rúgnak.Ennek a lánynak a helyzetébe nem tudsz hidd el rendesen bele gondolni,mert nem élted át amiket Ő.Olyan lehet a lelke mint egy űzött kis madáré,aki nem hiszi el ha megfogja valaki az nem bántani akarja.Még ha bizonyítjátok neki akkor sem.Nagyon sérült magatartás zavaros ember lehet.Biztosan tud sértően viselkedni,talán magát próbálja így védeni,és az is lehet,hogy Ő sem tudja mi ki elől.Üljetek le vele elbeszélgetni,természetesen ezt is mondjátok meg neki,hogy így nálatok nem viselkedhet.Lehet,hogy nem volt még senki az életében aki őszintén önzetlenül szerette.És hiába kapta a sok jót a családodtól,nem meri elhinni,hogy ennek nem lesz vége vagy,hogy ez őszinte tőletek.Azt Ti tudjátok mennyire értelmes,lehet-e vele normálisan beszélgetni,vagy mennyire tud megnyílni.Mert az lehet,hogy nehezen megy neki.És lehet,hogy Ti tényleg őszintén és szeretettel viselkedtek vele,de neki meg lehet,hogy nagyon sok idő kell ahhoz,hogy ezt elhiggye.Beszélgessetek vele sokat,biztosan megváltozik a viselkedése.Mióta van együtt a bátyáddal?
válasza:Örülök hogy írtál, már privit is írtam neked ha esetleg ide nem szeretnél írni.
Tesómmal 1 éve van együtt (illetve már kicsivel több, mint 1 éve) és első pillanattól kezdve bevolt fogadva, a karácsonyt pl már nálunk töltötte. Neki is volt ajándék a fa alatt, holott akkor még nem nagyon ismertük.
Azt a mondatomat hogy "nem akarok segíteni rajta" nem úgy értettem, hogy én utálom és rosszat akarok neki, hanem úgy, hogy nem igazán érdeklem őt. Én csak egy csaj vagyok neki a szomszéd szobából. Soha nem is akart megismerni. Én próbálkoztam vele beszélgetni, nem volt rá vevő. Anyáék is nagyon sokat próbálnak vele beszélgetni, de egyszerüen nem megy. Az orrom előtt zajlik nap mint nap a következő szituáció: apa beszél hozzá, nevetve meséli a sztorikat, látszólag nagyon szeretne két szót kihúzni belőle, de ő csak ül és rá se néz apára, nem válaszol, oda se fordítja a fejét, a legtöbb reakció amit kitudtunk csikarni belőle egy "ühüm" volt. Ha megkérdezzül hogy van, azt mondja hogy jól, ha megkérdezzük milyen volt a vonatút, azt mondja hogy csendes, vagy meleg volt, és kb ennyi. Nevetni nagyon keveset láttam, 1 kezemen megtudom számolni.
Az a baj hogy ez a depressziója már bátyámra is átragadt teljesen. Az utóbbi hónapokban már ő sem nevet, látszik rajta hogy unott, és nem nagyon beszélget itthon a családban.
Mindenki felé kezeskedek, hogy ez a lány mindent megkapott az én családomtól. Nem hiszem hogy van még olyan család, aki ennyit nyújtana a fiú barátnőjének. Tényleg, teljes mellszélességgel, 100%-osan, szeretetben, és egyéb juttatásokban is mellette voltunk. Azt is elfogadtuk hogy nem nagyon közlékeny, hát istenem nem mindenki pattoghat egész nap, nem mindenki lehet harsány. De a szüleim most nagyon kivannak akadva, anya főleg, folyton sír, hogy mit tett, hogy ő mindig csak adott és szeretett, és ilyen sértéseket és bántásokat kap. Anya egyébként is érzékeny az ilyesmire, mert a szüleinek és a testvérének is mindig megakart felelni de őt semmibe nézték, és most azt mondja, már nem bírja ezt hogy ő mindig mindenkinek csak ad és megakar felelni, és mindenhonnan csak a bántást és a lenézést kapja vissza. Amióta ezek a sértegetések megtörténtek, azóta folyton sír, és tőlem kérdezi mivel érdemelte ezt meg. Apát is nagyon sértegette, csak apa máshogy reagálja le, neki is nagyon rosszul esett.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!