Mit csináljak magammal ha undorodok az alkoholistáktól? Mondjam el a páromnak, hogy az apját sem bírom?
Én szeretném nem lenézni őket és undorodni tőlük, de nem megy. Talán azért megy nagyapám is az volt, és az a kép van bennem, hogy csak ül vagy fekszik bugyután, remeg a piáért, közben nagymamámmal mindig ordítozott. Velük éltünk gyerekkoromban aztán meg is halt a piálás miatt. Azóta sem bírom azt a bamba fejet... Most van egy párom, még suliba járunk, nincs lakásunk, mikor kinél alszunk. Náluk praktikusabb, közelebb van, nem kell utaznunk annyit, de én nem bírom az apját. Mindig van benne pár kanyar, tipikus alkoholista fej. Nagyjából elmondtam neki, hogy én nem nagyon bírom ezt, de megbántani nem akarom, mert szereti az apját. De így meg nem érti miért mondom, hogy legyünk nálunk mindig. Mondjam el neki hogy mennyire zavar?
Vagy igazából az lenne jó, ha legyűrném ezeket az érzéseket, mert biztos valami agybaj még gyerekkoromból. De hogyan?
Hát pszichológuson már gondolkodtam amúgy. Bár nem tudom mennyire beteges ez, szerintem mint írtad normális, ha nem szeretjük őket. Inkább nem mennék dilidokihoz, ha nem muszáj.
Próbáljak meg beszélgetni az apukájával? Amikor nem iszik egyébként elég normális, csak nem nagyon tudok elvonatkoztatni attól amikor részeg.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!