Lehet ez az utolsó esélyem a boldogságra? Akkor mitől félek?

21 évesen mentem férjhez. Most 36 vagyok. Sajnos a férjem 9 év házasság után balesetben hirtelem meghalt. Gyerekünk nem született. Kinnt éltünk USA-ban és én jelenleg is ott élek.

5 hónapja megismerkedtem egy férfivel. 53 éves, elvált. Jelenleg ő is itt van Amerikában, de ő nem amerikai, hanem spanyol. MAdridban él, ott van saját háza, vállalkozása. Itt csak ideiglenesen a mostani munka miatt van. Már voltam nála Madridban kétszer az 5 hónap alatt és találkoztam a nővérével és annak családjával és az édesanyjának is bemutatott. Kérte, költözzek oda hozzá Madridba. Gondolkozom erősen. Már 15 éve amerikában élek, megszoktam itt, állampolgár is vagyok. Spanyolul nem beszélek. Vele is angolul beszélünk. Itt nincs saját házam, csak bérlem. Kocsimon, bútoraimon és a bankszámlámon kivül csak a munkahely és egy-két barát köt ide. Madrid meg mégiscsak Európa, közelebb lennék a családomhoz is MO-n. De az itteni élet is hiányozna. Viszont szeretem őt. És ő nem tud ide költözni. Több minden köti Spanyolországhoz, mint engem Amerikához. Hagyjam a fenébe és maradjak vagy adjak fel itt mindent és menjek az ismeretlenbe? Mint ahogy anno 15 éve megtettem már ezt és otthagytam Mo-t. Ő már házasságról és gyerekről beszél, én meg 36 évesen itt állok tanácstalanul és nem tudok dönteni. Pedig talán ez az utolsó esélyem arra, hogy valakivel boldog családi életet éljek.