Fejenként havonta mekkora összegtől számít egy család szegénynek, átlagosnak, módosnak, gazdagnak? A sajátodat hova sorolnád?

A szegénységnek is vannak különböző fajtái, ha szakmai szempontból nézem, mert van relatív szegénység, ami az adott társadalom jövedelméhez viszonyítva állapítható meg, és van abszolút szegénység, ahol egy adott érték alatti jövedelemmel rendelkezők találhatóak (ez a létminimum).

Van egy EU-s kérdéssor, ez alapján elég jól meg lehet állapítani, hogy valaki szegény-e:

Tud-e egy 50 ezer Ft-os váratlan kiadást fedezni?

Megengedhet-e magának évi egyhetes üdülést?

Igaz-e, hogy nem kell takarékoskodnia a fűtéssel?

Jut-e kétnaponta húsétel az asztalára?

Igaz-e, hogy még sohasem került hátralékba a hiteltörlesztéssel vagy számlákkal?

Van-e telefonja?

Van-e színes TV-je?

Van-e kocsija?

Van-e mosógépe?

Arra már nem emlékszem, hogy nemleges válasz alapján lehet valakit a szegények közé sorolni sajnos, de emlékszem, hogy mi például ez alapján valóban szegénynek számítunk, mert nemhogy egy 50 ezres, de egy ötezres váratlan kiadás is gondot okozna, nem igaz, hogy nem kell a fűtéssel takarékoskodnunk, egy héten jó, ha kétszer van húsétel (mondjuk ennek nem annyira érzem a hiányát), voltunk már többször is elmaradva számlákkal, nincs kocsink. Telefon, tévé, mosógép van, az évi egyhetes üdülés érdekes kérdés, nem tudom, mi számít annak, mert nekem az is az, hogy nyáron elmegyünk két napra sátorozni, aztán három napra elutazunk rokonokhoz, aztán két napra összeállunk haverokkal és kocsival elmegyünk Balatonra és a kocsiban alszunk, de nyilván normális körülmények között nem ez lenne az egyhetes üdülés.

ismerem mindkét végletet. vannak iszonyatosan gazdag, és legalább ennyire csóró ismerőseim, barátaim.

egyszer az egyetemen mondta a tanárunk, h mi még kegyelmi helyzetben vagyunk, mert van mit ennünk, van fűtött lakásunk, ruhánk.

én mindig hálát adok azért, mert nekem nem kell nélkülöznöm. amire szükségem van, azzal mind rendelkezem. innentől teljesen mind1, h mennyi a bevételünk.

éltem már ennél szerényebb körülmények közt is, de akkor sem keseregtem.