Gyerekem lesz, de beijedtem, hogy változtassak ezen az érzésen?

Teljesen normális, amit érzel, szerintem ez mindenkivel megtörténik.

Majd ha megszületik megtudod, hogy felesleges volt.

Egyébként nyugodtan elmondhatod neki, semmi gond nincs ezzel az érzéssel :)

1-sel egyetértek (még a %-unk is azonos:)).

Mi a felnőtt életében a "felhőtlen boldogság"? Sőt: mi a boldogság?

A gyerek:rengeteg aggodalom, taknyos orr-törlés, féltés, éjszakai ügyeletere vágtatás stb.

De amikor ott volt a bölcsőben és ránéztünk: sírva fakadtunk a boldogságtól Misztérium.

Az eszedbe sem jut, hogy esetleg a feleséged is pánikol?

Tutira megbomlik a kettes rendszer, semmi sem lesz ugyanaz. És isteni lesz hármas rendszerben élni, akkor is, ha minden más.

Majd csak nézz a gyereked szemébe, nézd, ahogy mosolyog rád, akkor rájössz, a világon ennél jobb dolog nincs is! Nehéz, embert próbáló, nade amikor rád nevet és olvadozol, az a legjobb fizetség.

Az én férjem szó szerint szerelmes a kislányunkba, vannak nehezebb időszakok így az elején (most lesz 4 hónapos), de ha rá nézünk, akkor nem érdekes.

Legyél hálás, amiért van, aki megajándékoz egy ilyen csodával, és támogasd, hogy olyan anyja lehessen a gyermekednek, amilyet te is szeretnél neki. Ő is büszke lesz, hogy olyan apukája van a picinek, amilyet ő elgondolt neki.

Az aggódás a születés utáni első kézhezvétellel elszáll, mintha sosem lett volna. :)

Gratulálok, Apuka! :D

Valóban semmi nem lesz ugyanaz és szerintem is legtöbb ffi átmegy ezen a gondolkodáson, de a lényeg, hogy ha nem is lesz ugyanaz, de egy új perspektívába lépsz. Nem csak férj leszel, hanem apa.

Ez más gondolkodást igényel. Lesz ebben sok izgalmas is.

Először persze pelusos, sírós időszak jön, -igyekezz minél több dologban kezdetektől kivenni a részed és jobban magadénak fogod érezni, de később együtt fociztok, vásároltok, kirándultok..és remélhetőleg még testvére is lesz. Ugye milyen izgalmas? :D

Nagyi pedig feltehetőleg szívesen vigyáz rá, ha időnként elmentek moziba... :D

Az életed megmarad, csak nagyobb szervezés, tervezés...felelősség, dehát ez az élet egyik fő célja, az utód.

Mond el ezt a felesegednek is. Valoszinüleg Ö is izgul es fel!

Nekem is a ferjemet jutattad eszembe. Szegenykem annyira megijedt meg a gondolattol is, hogy hihetetlen.

Mikor szoltam neki, hogy menni kell a korhazba, mert jön a baba, teljesen komolyan megkerezte tölem: Biztos? Nem lehetne meg kicsit bent tartani?

Pedig pont 41 hetes voltam, amikor jött a kisfiu es 2 nap mulva amugy is beinditottak volna a szülest, ugyhogy meg ideje is volt felkeszülni.

A szüles utan, meg szo szerint könyörögnöm kellett neki, hogy legalabb etetni had etessem mar en a gyereket, ha mar anya tejes a kicsi :)

Szetszakitathatlanok a mai napig is, ha dolgozik a parom akkor is legalabb orankent hazatelefonal, hogy mi van a kicsi fiaval.

A masodik gyereknel is ugyanugy megijedt, mert akkor meg mar 4-en leszünk es Ö jo apa akar maradni es nem akarja hanyagolni a kicsi fiat, de a leendö kicsi lanyaval is ugyanolyan sok idöt akar tölteni. Hat kivancsian varom, hogy most mi lesz :)

Szoval kedves kerdezö nyugalom, ez egy teljesen uj dolog neked, persze, hogy felsz töle, de ez majd megvaltozik amikor meglatod a kicsi fiadat! Addig pedig beszelgess nagyon sokat a felesegeddel, együtt vasaroljatok meg mindent, hangolodj a gyerekre te is.