Miért lesz szerelmes mindenkibe a nővérem aki kedvesen szól hozzá?

Előttem szólónak igaza van még akkor is ha viccel vele. Persze hogy magányos, nem volt neki senkije és szeretne már párt magának, ez nem is csoda, főleg ha már 23 éves.

18 éves koromig én is ilyen voltam hogy majdnem minden lányba belestem akivel kicsit is többet beszélgettem. 18 évesen is belezúgtam egy olyan lányba aki számomra egyáltalán nem volt szimpatikus se belsőre, külsőre szép volt de nekem nem volt az esetem. De egy buliba sokat voltunk együtt, és sokszor buliztunk utána, meg szinte minden nap találkoztunk mert egy gyakorlati helyen voltunk pedig más suliba jártunk. Én belestem a csajba és ő is belém, nem volt túl hosszú a kapcsolatunk fél évig voltunk együtt de jó volt, és azóta már nem esek bele mindenkibe a egy kicsit is kedves velem, már komolyabban érdekelt a belső meg a stílusa is. Most vagyok 21 éves lassan 22 és 1 éve vagyok már együtt a barátnőmmel egy másikkal persze akivel szinte egyformák vagyunk, ugyanaz a stílusunk, ugyanúgy érzelmesek vagyunk, mert én nagyon az a fajta pasi vagyok. Sok mindenben egy a véleményünk, egyedül a zenei ízlésünk ami különbözik, én inkább az a rockosabb fajta vagyok, ő meg inkább rappet hallgat.

Ha lesz már neki barátja nyilván másabb lesz utána. Esetleg tudni is kéne az okát hogy eddig miért nem volt barátja, mert lehet hogy ez a dolog tett neki keresztbe hogy mindig másnál próbálkozott és lehet ez nem tetszett senkinek, én még ezt is belevenném oknak.

"Egyik sem volt neki az álmaiban szereplő pasi" - hát, akkor lehet még sokáig fog várni...

"Ha valaki pasi kedves vele, azt már úgy veszi hogy bejön neki és elkezd álmodozni, meg beleesni" - ez összefügg azzal amit előtte írtál, hogy még nem volt barátja.

Én is vmilyen szinten ilyen voltam, amíg nem jöttem össze a mostani barátommal, de én ezt nem gondoltam komolyan, és szerintem a lelke mélyén ő sem, csak már bele van őrülve abba, hogy nem jött össze neki egy normális pasas, és inkább ezekbe a fantáziálgatásokba menekül, és elképzeli, hogy neki tetszik, egy picit talán el is hiszi, vagy legalábbis... olyan jó ilyenkor azt elhinni. Főleg ha tényleg nem volt még kapcsolata. A magam példájából... majdnem 23 éves voltam (kb. másfél hónappal a születésnapom előtt), amikor megvolt az első csók, és összejöttem az emberemmel. Addig még csak nem is érdeklődött irántam normális srác. Én meg már azt hittem (főleg olvasva a netes oldalakat, ahol mki jön azzal, hogy ha 20 éves korodig nincs pasid, az gáz, meg tuti defektes vagy), hogy tényleg velem van vmi baj, és magányosan fogok meghalni, mert én senkinek nem fogok soha tetszeni. Tudat alatt minden ilyesmi viselkedésű lányban ez van, max. vki ezt nyíltabban csinálja... én is ábrándoztam már arról, meg elgondolkodtam rajta, hogy talán tetszem, amikor bármilyen olyan sráccal találkoztam, aki értelmesebbnek tűnt. és kedves volt hozzám... fiatalabb egyetemi tanártól elkezdve csoporttársakon át a CBA-s zöldséges fiúig meg a Greenpeace-es szórólapozós srácig... mert jó érzés, ha az ember egy percig azt hiszi, hogy ő kellhet normális embereknek, hogy vonzó, hogy érdekesnek és szerethetőnek találják.

Hála a jó égnek azért rátaláltam az igazira, és azóta tudom, hogy én max. "szerencsétlenebb" voltam, tovább kellett várnom (de így jobban meg tudom becsülni, meg most azért a párkapcsolatom biztonságában azért nem biztos, hogy hiányzott volna nekem a tini drámázás).

23/l