Van értelme így még a kapcsolatunknak?

Már elkezdtük tervezgetni az esküvőnket, együtt élünk lassan másfél éve a párommal. Egyre inkább azt veszem észre, hogy bele fásulok a kapcsolatunkba. Titokzatos, elmegy, későn jön haza, iszogat a haverokkal, olyan is előfordult, hogy amikor elaludtam kiosont, remélvén hogy így elkerüli a vitát. Egy idióta haverja buktatta le, hogy partizott fél éjszaka... Komolyan mondom én már nem tudom ezt kezelni. Elmegyünk egymás mellett, nem érti meg nekem mi fáj, folyamatosan fájdalmat okoz, de nem érdekli, ha el akarom mondani az azzal kapcsolatos érzéseimet.

Ha rossz kedvem van, nem kérdez rá, hogy mi a baj, mi történt, ha elmondanám magamtól, akkor vagy leráz, vagy még mielőtt neki kezdenék kiakad, hogy már megint miatta vagyok kibukva és neki erre nincs szüksége... (ha tök más bánt, akkor is ez van)

Én úgy érzem már becsavarodok ettől az egésztől, nem tudom elmondani neki, hogy mi bánt és iszonyat távol vagyok már tőle lélekben. Nem tudunk beszélgetni és hiába erőltetjük, nem jutunk egyről a kettőre!

A héten rajzolódott ki bennem, hogy esküvő egyelőre egészen biztosan nem lesz, amíg nem rendeződnek a dolgaink, de mi a fenét lehet ilyenkor még tenni? Minden tanács jól jön. Szeretném visszakapni a régi énjét, amikor még figyelt rám, szeretett, a tenyerén hordozott és nem sumákolt, hazudott nekem!

Állítása szerint ő is szeretné helyrehozni, de így is elmegyünk egymás mellett... Nem tudunk már beszélgetni.

A jól megszokott "azonnal hagyd ott" jellegű válaszokat most hanyagoljuk légyszi.