Leírnátok, mit tettetek volna a férj helyében az alábbi szituációban?
Kiderül, hogy a felesége babát vár (hamarabb, mint eredetileg tervezték). A nő azonnal abbahagyja a dohányzást, és ettől, illetve a terhesség tényétől képes apróságokon nagyon felhúzni magát.
Egy alkalommal a férjével veszekedtek, amikor is az asszony hozzávágta az éppen a kezében levő poharat. A pohár összetört, megvágta a férj lábát.
Kíváncsi vagyok, másokból mit váltana ki ez, aztán leírom a folytatást.
Köszi előre is a NORMÁLIS (!) válaszokat.
válasza:Huu, jó sok válasz jött...
Nem csináltam semmi különöset. Láttam rajta, hogy még jobban megijedt, mint én. Elfogadtam a bocsánatkérést, és hagytam magam bekötözni, és segítettem összesöpörni.
Ő azt mondta, hogy utólag nem szabadott volna meglepődnie rajta, ha esetleg lecsapom - ahogy ezt volt, aki javasolta is.
Azóta ez a gyerek már 2 éves, és lett egy kistestvére is, és mindannyian épek, egészségesek vagyunk, az asszonyból sem lett dühöngő közveszélyes őrült. Tanulságos volt mindannyiunknak. Én örülök, hogy még ilyen helyzetben sem viselkedtem úgy, mint apukám, aki sokszor ennél kevesebbért is odacsapott bárkinek a családban... Sőt, azt is tudjuk, hogy sokszor elég csak annyit mondani, hogy "szólj, ha lenyugodtál", vagy néha tényleg le lehet nyelni a békát.
Egyébként azt látom ebből is, hogy aki még nem volt terhes (vagy nem élt kismama közelében), az csak osztja az észt, de fogalma sincs miről. Életem szerelméről is úgy nyilatkoztam, hogy ha megszületik a kicsi, akkor újra normális lesz. Nekem ezt (is) jelenti a jóban-rosszban című fogadalom, ha megfordítom Valmokka logikáját.
És a "kedves" 20 éves lány... az ilyeneket szokta ám nagyon pofán csapni az élet. Azt az 'r' betűs jelzőt pedig remélem tudok kinek és milyen körülmények között kéne használnod inkább.
Az építő válaszokért pedig mindenkinek köszönet!
válasza:Nem kell fordítgatni a logikámat:)
Hiszen ha a kis feleségem a falhoz vágja a poharat, akkor szépen odamegyek felsöpröm, addigra ő is megnyugszik, megölelgetem és megnyugtatom, hogy minden rendben, és már szent is a béke. Tehát jóban-rosszban vele voltam.
Ha viszont fizikailag ellenem fordul, akkor talán félelemből sem mennék oda...mi van, ha előkapja a kést a fiókból, és belém mélyeszti? Hogyan bízzak meg benne, hogy nem fog álmomban megfojtani, mert a "hormonjai miatt" most éppen nem tetszik neki ahogy szuszogok, és egy párnával próbálna meg elhallgattatni, csak túl jól sikerülne?
Lehet mondani, hogy ezek sarkos példák, én meg különben is paranoiás idióta vagyok:D Meg persze nálatok is minden rendben volt utána, aminek hidd el, szívből örülök!
Csak ez is egy nézőpont, hiába próbálnak a már említett Öntudatos Kismamák bebújni a hormonok mögé...
válasza: válasza:A kérdés jó, a válaszok érdekesek, csak egy apró bibi, hogy ezt jó eséllyel nem a férj tette fel, hanem az alábbi kérdés 16-os számú válaszadója.
http://www.gyakorikerdesek.hu/csaladi-kapcsolatok__valas__35..
válasza:Ki kell bírni a terhes és a szoptató anyákat, a hormonális változásról senki nem tehet.
Nemcsak dugni kell tudni hanem alkalmazkodni is.
válasza:Akkor a kamaszokat sem kell kontrollálni ezen elv alapján. Ők sem tehetnek róla, had csináljanak, amit akarnak. :-)
Az egy dolog, hogy elnézőbbek kell lennünk velük, de semmire sem mentség a terhesség.
válasza:#37: Na az szép! Vagy mindkettő gyakorizik?! :)
Mindegy, én tartom, hogy ez így, ha így történt, szerintem teljesen jó reakció.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!