14 éves lány vagyok. Tudnátok tanácsokat adni?

Az a helyzet, hogy a szüleim tavaly nyáron elváltak, őszintén...nincs is vele gondom. De anyu és és apu is megismerkedett valakivel, anyával mindig is jobb volt a kapcsolatom, vele is maradtam. De anyu egy olyan pasival ismerkedett meg aki 220 km re lakik attól a helytől ahol mindig is laktam. Anyuval maradtam és eljöttem vele...de elég súlyos lelki problémáim lettek itt...nagyon hiányoznak az otthoniak a barátok is és áh mindenki! Apához csak szünetekbe megyek, de sajnos oda sem akarok már nagyon menni mert sajnos 3 hónap és meglesz a féltesóm..:(((( és egyszerüen nem tudom azt megemészteni, hogy ilyen messze jöttünk és, hogy lesz egy féltesóm egy nyali fali nőcskétől. Itt vagyok 8-os és apu azt akarja, hogy oda menjek tovább tanulni anyu pedig azt akarja, hogy maradjak itt. úgy érzem mintha senki sem szeretne és csak a barátomra számíthatok aki az előző lakhelyemen lakik...úgy érzem, hogy apuéknál megjön a baba és le fog szarni engem. és télleg úgy érzem magam h senki nem foglalkozik velem a barátaim és a barátomon kívül, sajnos nem tudom megemészteni a dolgokat és lelki bajaim lettek ami vizeleti gondokkal jár és nagyon idegesítő pl orvosnál is ma voltam...azt se tudom h hova menjek tovább tanulni, mert egyik szülömet sem akarom megbántani...adnátok valami tanácsot?:((((