Mit tegyek? Úgy érzem, hogy rossz körülmények között élek. Az egész úgy kezdődött, hogy apum dolgozik, ám sajnos ez melett alkoholista. Anyum virágkereskedő. Egyszer egy 50 év körüli ember virágot vásárolt anyumtól.

Sajnos ez oda vezetett,hogy nap mint nap vette a virágot.Mig odáig nem jutottak,hogy minden nap tartják a kapcsolatot.Mindig hivogatják egymást.Ez engem nagyon zavar.Régebben vendégségbe mentünk anyuval,és ott volt éppen az az ember is.Annyira nem birtam a társaságát,hogy képtelen voltam egyedül hazammeni.Kaccsintgatott anyura,szemeztek..Apu tudja,hogy anyunak van valakije,csak azt nem tudja,hogy ki az.Ez miatt is sokat veszekednek.Mivel a testvérem külön házban él,ez az ügy őt nem zavarja.Nenám azt mondja,hogy ősem birja az alakot,és anyum nem normális,mert van neki férje,az ő házában él,és más embereknek udvarol.Szerencsére a nenám mindig mellettem áll,ha baj van,ezt nagyon szeretem benne.Ám ennek az embernek felesége is van,és mégis ilyen....nem hiszem,hogy normális.Sajnos mikor anyuval ismerkedett,akkor éppen akartam venni 8,5e dináros mobilt,erre ez az ember meg csak ugy,gondolkodás nélkül megvette nekem.Rájöttem,hogy csak kiengesztelésből.Ám én nagyon haragszok rá,amit művelt.Rossz hallgatni,hogy minden nap,mikor apu nincs itthon,beszélgetnek telefonon.És a köszönésnél már észrevettem azt a bizonyos cuppogást.Nem tudom,hogy ezt még meddig bírom.Megkérdeztem anyutól,hogy ez neki mire jó,de nem válaszol.És mióta ezzel az emberrel társalog,sokkal kevesebbet foglalkozik velem.Sokat küszködök a könnyeim miatt.

Nagyon szeretnék tanácsokat kérni,"hogyan szedjem szét őket",hogyan álljak bosszút,vagy hogyan strapáljam ezt végig.Előre is köszönöm a válaszokat.És jólenne,ha együtt éreznétek velem. :(