Hogy segíthetnék apunak?
Előre elnézést kérek, ha esetleg túl hosszan írnám le a helyzetet, igyekszem nem elveszni a részletekben.
A szüleim elváltak 7 éves koromban (vagyis 9 éve), mert anyunak lett egy másik pasija. Akkor nem különösebben ragaszkodott hozzám, ezért minden további nélkül belement, hogy apám neveljen. Ezzel nem is volt baj, mert imádom aput. Anyámtól akkor nagyon eltávolodtam, évekig nem is érdeklődött felőlem.
Rá három évre apunak új felesége lett, akit nagyon szerettem és igazi "anya-lánya" kapcsolatunk volt. Mivel sosem volt szoros kapcsolatom az igazi anyámmal és akkor egyáltalán nem hallottam felőle, így a "mostohámat" tekintettem anyámnak.
3-4 éve az igazi anyám is megkeresett, de sosem lett szoros a kapcsolatunk. Néha találkozunk, de nem tudom anyámnak tekinteni.
Minden rendben is volt, nagyon boldogok voltunk, de fél éve egy balesetben meghalt apám felesége.
Mindannyian összetörtünk, de főleg aput viselte meg nagyon. Mai napig nem dolgozta fel. Súlyos depressziós, alig kommunikál, még velem sem nagyon beszél.
Próbáltam vigasztalni, gondoltam, ha megbeszéljük, hogy mit érzünk (hiszen nekem is nagyon fáj, hogy elvesztettük) akkor majd egymásban találunk vigaszt. De azóta nagyon elhidegült tőlem, nem érdekli, hogy mi van velem, átnéz rajtam. Pár hete pedig felvetette, hogy költözzek anyámhoz és a nagyszüleimhez, mert ő nem tud velem foglalkozni.
Én nem szeretném itthagyni apámat, de azóta mindennaposak a veszekedések emiatt. Félek, hogy ha magára marad, ha én is eltűnök az életéből, akkor sokkal rosszabb lesz a helyzet. Sokszor azt érzem, hogy ha én nem lennék itt vele, akkor már régen valami őrültséget csinált volna.
Nem tudom mit tegyek? Jobb neki, ha kis időre magára hagyom? Vagy maradjak vele annak ellenére, hogy el akar küldeni? Tudok neki valahogy segíteni?
Édesapádnak segitségre van szüksége, egy pszichológus tudna valamit csinálni vele.
Valószinüleg jól érzed, hogy az, hogy ott vagy nála, visszatartja attól, hogy teljesen feladja magát. Érzésem szerint most elvesztette az élete értelmét és nem tud kivergödni ebböl a bánatból és ezért depressziós lett. Ne hagyd magára, mondd neki el, hogy neked ö "A szülöd", anyádhoz nincs érzelmi kapcsolatod, és neked nagyon fontos, hogy apukád veled legyen. Mondd el azt is, hogy te is nagyon szomoru vagy a veszeteségetek miatt, segitesn neked ezt a helyzetet feldolgozni. Esetleg együtt keressetek fel egy pszichológust, vagy családterápiára menjetek, ott tudnak vagy segiteni, vagy megmondani, hogy hova forduljatok.
ne hagyd ott semmiképp, a depressziós egyik lépcsője hogy teljesen kizár mindekit az életéből és csak a sebeivel foglalkozik, sajnos neki most nagyon nagyon rossz és nehéz. De egy tuti...nagyon szeret téged!! de most nem tud veled úgy foglalkozni mint azelött és lehet azért akar elküdeni, hogy neked ennél rosszabb ne legyen. Most nem bízik magában, semmiben és senkiben. Reményveszett, keserű ember ő most! De helyre fog jönni a Te segítségeddel, nem foga ezt sosem feldolgzni, de te tudsze neki segíteni kijönni abból a stét mély gödörből amiben most van és rendeződni fog a a kapcsolatotok ! Sokáig fog tartani! Nagyon sok kitartást és erőt és szeretet, amiből sosem elég kívánok Neked, mert Te leszel a gyógyító :) És apudnak is !
27/L
Nagyon szépen köszönöm, erőt adtok, mert az utóbbi időben már kétségeim voltak azzal kapcsolatban is, hogy egyáltalán része vagyok-e még az életének.
Az a baj, hogy a pszichológust már próbálta, de pár alkalom után otthagyta. Nem tudom, hogy rá tudnám-e venni, hogy újra megpróbálja.
Szerintem Te fordulj szakemberhez, hogy megerősödj. Ha Te megerősödsz a szakember segíteni fog Neked, hogy hogyan hozd vissza az "életbe" édesapádat.
Légy kitartó és ne hagyd magára, mert azzal csak elvágod az utolsó esélyt is a gyógyulásra.
Szeret Ő, csak ahogy írtad, nagyon depressziós. Meglátod, ha mellette meradsz és segítesz neki talpra állni hálás lesz majd!
Kitartás!!!!!!!!!
Köszönöm Neked is a választ. Megfogadom a tanácsod, és kérek szakembertől segítséget. Azért is, mert azt hiszem túl fiatal vagyok ahhoz, hogy egyedül segíteni tudjak neki.
És eddig is biztos voltam benne, hogy nem szabad magára hagynom, de most hogy megerősítettetek ebben, most már tudom, hogy nem költözöm el.
Nagyon sajnállak benneteket,és dicséretes,hogy ilyen fiatalon ennyire komoly vagy.Édesdapád a leírtak alapján depressziós.Ne pszihológushoz menj,mert nem orvos
csak tanácsokat tud adni,hanem egy pszihiáterhez,aki orvos,és ha kell, segít helyrejönni apukádnak.Nekem is volt depressziós betegem,a jó tanácsokat meghallgatta,de semmi eredménye nem volt.Az orvos néhány héten belül rendbehozta.Sokáig érezni fogjátok a mamád hiányát,de ez idővel csendes fájdalommá alakul.Semmiképpen ne hagyd el
édesapádat,egyetértek az előttem szólókkal.Kívánom,hogy rendbejöjjön az életetek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!