Láttatok már ilyen embert, esetleg valami hozzátartozótok ilyen?

Parom volt felesege ilyen, 20 eve iszik(sör, HP, hazi bor barmi). Kinezetre nagyon nyuzott, alultaplalt, szo szerint le van lakva. Meg sincs semmi baja.

Tavaj gyereket is szült, senki sem tudja kitöl. Vegig ivott es egyik bagorol a masikra gyujtott. Szivem szerint eltördeltem volna a kezet szilankosra. Aztan pont idöre 3kg-os egeszseges babanak adott eletet. A gyerek most lesz 1 eves es a csaladsegitö mindent rendben talalt,(?!?!) pedig meg mindig iszik es bagozik. Az ilyen szemeteknek külön örangyala van.

Lepjen a baratnöd, barhogyan is.

Nincsenek felnőtkorú gyerekeik, akikhez esetleg elköltözhet? Adja be a válókeresetet. Ez így nem élet. Ő is tönkre fog menni. Szerintem azért is mondta el 15 év hallgatás után titkát, mert már nem bírja tovább. Ez egy jel amit komolyan kell venni.

Vagy akkor ittassa rendesen kokira minden este a férjét (akkor kevesebb a baj vele ha alszik).

Ismerek ilyet.Sajnos anyám ha van pénze, akkor minden nap megiszik ilyen pancsolt löttyöt 2-3 L egy délelőtt simán elfogy, vagy ha úgy adódik, akkor egy üveg vodka, pálinka, vagy ami épp jön...Ő sem esik az asztal alá.Azt hiszi, nem is lehet észre venni rajta, pedig dehogy nem!

Most 70 éves, kb 25-30 éves korától fogva zugivó. piától mostanság hol itt fáj, hol ott fáj neki, de azt is piával akarja gyógyítani.

Nos, én nem osztom azt a véleményt, hogy az alkoholizmus betegség, meg hogy jajj szegény azért iszik, mert gondja van...Fenét!Ez nem más, mint egy mocskos tulajdonság.Ők választják a bajt maguknak,az ilyet nem tudom sajnálni, mentegetni.Nekem is vannak nagyon nagy gondjaim és boldog sem vagyok különösebben, mégsem cuppanok az üvegre, pedig még csak nem is tartom magam egy hú de erős embernek.Elhatározás kérdése az egész.

Az biztos, hogy én az alkoholistát otthagynám a fenébe, vagy kidobnám a házból.

Akik emiatt halnak meg, egy cseppet sem tudom őket sajnálni, sőt úgy vagyok vele, egy féreggel kevesebb a földön. Mire feldobják a talpukat gyerekek százainak teszik tönkre a gyerekkorát, és sajnos többségükből felnőttkorban sem lesz több az ilyen szülőnél.

Az én anyukám egyedül nevelt minket fél éves korunktól (ikrek vagyunk) számtalanszor nyúlhatott volna az italhoz, számtalanszor volt nagyon nehéz helyzetben, de egyszer sem tette!!Sőt! párt sem keresett magának, pont emiatt, mert el sem bírta viselni azt aki iszik. Sajnos 52 évesen mégis elvesztettük. Nem érdemelte meg. De az ilyenek, akik családokat tesznek tönkre, nőket, gyerekeket vágnak lelkileg 0-ra, az megérdemli.

Nem hiszem, hogy menekülnének valami lelki nyavalyájuk elől....ennyi erővel mindenki ihatna a mai helyzetben!

Nagynéném volt jó 20 évig alkoholista. Bár ő a csendes típus, aki lerészegedett, aztán leült és nézett maga elé vagy eldőlt és elaludt. Agresszív soha nem volt, inkább dezorientált.

Egyszer már elesett és beverte a fejét, akkor agyműtéttel tudták a bevérzést megszüntetni.

A második elesésnél nem tűnt komolynak, épphogy picit véres lett a haja, úgy tűnt, hogy jól van. Két nappal később reggel furcsán vette a levegőt, nem lehetett felébreszteni.

Mentő vitte el, egy óra múlva hívták a rokonságot, hogy gyorsan menjenek be elbúcsúzni, pár órája van hátra. Az estét sajnos nem érte meg.

Hozzáteszem, hogy ő az alkoholizmusa ellenére is nagyon kedves személyiség maradt, születésnapokon, egyéb eseményeken elsőként telefonált, nagyon figyelmes volt mindenkivel. Ha ivott, akkor rendszerint vagy üveges szemmel kóborolt, vagy lehetetlen helyeken felborult és elaludt.

Volt egy szomszédasszonyunk, félig meddig rokon is...

Fiatal korától kezdve ivott, mint a gödény és folyton szomszédolt, csavargott, persze minden háznál megkínálták egy kis házipálesszel és persze nem utasította vissza.Hazafelé menet aztán ki is aludta magát az árok partokon, persze télen is, a - 20 fokban, nem fagyott mert fűtötte az ital.Egyszer a kútba is beleesett, azt is túlélte.80 évesen műtötték, de a kórházba becsempésztette magának a pálinkát.Majdnem 90 évet megélt így és röhögött a világra...