Kamaszok! Ti szoktatok a szüleitekkel beszélgetni?
Én nagyon sokat beszélgetek velük, ugyanis nagyon bírom őket, és nagyon sokat tudok tanulni tőlük.
19L
Nekem elváltak a szüleim és anyukámmal élek. Mi rengeteget beszélgetünk. Mindenről. Én is tudok róla mindet és ő is tud rólam mindent. Ha a nagyiéknál vagyunk, akkor nagyi mindig mondja, hogy nekünk nem anya-lánya kapcsolatunk van, hanem inkább olyanok vagyunk mint két barátnő. Apukámmal már egész más s helyzet mert vele keveset találkozok.
Ha téged bánt, hogy keveset vagy éppen semennyit nem beszéltek, akkor mond el neki. Kérd meg, hogy hallgasson meg és mond el, hogy neked rosszul esik hogy nincs ideje rád!
Sok sikert! Kívánom nektek, hogy változzon meg a helyzet!
16/L
Én inkább anyukámmal szoktam beszélni, de szinte úgy, mintha barátnők lennénk.:)Mindent meg szoktam beszélni vele, ami történik velem, és rajta látszik is, hogy érdekli, amit mondok.:)) Apával már más a helyzet, vele mostanában kezdtem el jobban beszélgetni, de azért közel sem olyan nyíltan, mint anyával.:/
17L
szinte mindenki aki eddig írt azt "mondta",hogy szokott az anyjával vagy az apjával beszélgetni.
sajnos már minden másfeledik házaspár elválik,ez nem jó,de remélem velem nem történik majd meg.
gyakran szoktatok a szüleitekkel beszélgetni?
amikor az édesanyám 18 éves volt akkor hunyt el az ő édesanyja,biztos sokáig nagyon nehéz volt neki ezt feldolgozni,régebben mondta nekem anya,hogy ő az édes anyukájával mindig mindent megtudott beszélni,és olyanok voltak mint két nagyon jó barátnő. :)
Az anyum pszihiátriai otthonban dolgozik most,és amikor haza jön akkor nagyon fáradt így azt megértem,hogy hétköznaponként miért nem szeretne velem beszélgetni,de hétvégén nem dolgozik és akkor lenne rám legalább egy félórája,de már 2hónapja nem beszélgetünk.
13. válaszoló!
a legjobb barátnőmnek a szülei is elváltak,sajnos sok ismerősöm van akiknek a szülei elváltak.
nincsen testvéred?
jó neked,hogy ilyen jóban vagy az édes anyukáddal. :)
Köszönöm! anyának nem mondhatom meg,hogy rossz nekem amiért nem beszélünk mert attól tartok,hogy emiatt felhúzná magát....
Az én szüleim sokat veszekednek főleg az anyagi problémák miatt,de most már az anya miatt is,mert apa észrevette,hogy velünk üvöltözik még ha nincs is igaza.Anyának a normál hangsúlya az hangos beszéd/kiabálás lett.
Szerintem jobb ha nem mondom meg anyának,hogy rosszul esik,hogy nem beszélget velem,mert felhúzná magát,az mondaná,hogy fáradt vagyok nem érek rá meg ilyenek...
már minden nap sírok anya miatt is,mert nagyon szeretem az édes anyámat és hiányzik pedig itt van velünk,de mégis olyan mintha nem lenne itt,mivel nem beszélgetünk,tényleg hiányzik nagyon jól esne már tőle egy ölelés.
annak ellenére, hogy lány vagyok, a szüleim válása óta (3éve) apával nagyon jóba lettünk, szinte bármit mondok, meghallgat, tanácsot ad, de nem sértődik meg, ha nem fogadom meg, csak véleményt mondott, azt mondja, az én felelősségem, hogy döntök, de nagyon félt, igaz már-már felnőttként kezel, mindig a pici kislánya maradok, és ezen nem is akarok változtatni :)
anya meg kislányként kezel, és meg akarja mondani, mit csináljak, és ilyenkor már szinte reflexből csakazértis az ellentétjét csinálom, ami néha jó, néha rossz, de ez van, mindig mondja, hogy bármit elmondhatok neki, semmit se tud rólam
nekem sajnos csak anyukám van (apukám meghalt) de vele is csak általános dolgokról beszélgetek (suli,hétköznapok stb) de fontosabb dolgokról csak a barátnőimmel tudok beszélni és egy már felnőtt (25-30 éves) barátnőmmel. Anyukámmal is szívesen beszélgetnék de nem tudunk megnyílni egymás előtt.
16/l
Utolsó válaszoló!
én is szívesen beszélgetnék anyukámmal.
Ha megértő tudsz lenni akkor mond meg anyukádnak,hogy szeretnél vele beszélgetni és azt is,hogy bármit elmondhat neked,mert meghallgatod.Amikor anyukám munka nélküli volt akkor számított rám és elmondta nekem a problémáit,nem mindig jó ha egy anyuka elmondja a gyerekének a problémáit ,például valakinek épp elég a saját problémája és még az anyukája mondja el az már sok is lehet.Engem sosem zavar ha anya a nyakamba önti a bajait mert és szívesen meghallgatom és olyankor még jó érzés is tölt el mert akkor megkönnyebbül,amikor anya még munkanélküli volt akkor rengeteget veszekedett az apával az anyagiak miatt és anya úgy érezte,hogy "apa" már nem szereti,ilyenkor is hozzám fordult és kérdezte tőlem,hogy még szeret.....?
sokszor mellettem sírta el magát és én nyugtattam meg,én mindig meghallgattam most is bármikor meghallgatnám,amikor még néha úgy beszélgetett velem akkor én vooltam az akinek "kiönthette a lelkét" és nem voolt olyan barátnője és most sincsen olyan aki szívesen meghallgatná és ezért sajnos azt hiszem most senkinek nem mondja el,hogy őt mi bántja pedig biztos van valami ezért is lenne jó ha beszélgetne velem,én olyankor úgy érzem,hogy segítettem neki,meghallgattam.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!