A magyarországi munka, munkabeosztás a magyar férjeket és magyar feleséget teljesen elszeparálja, eltaszítja egymástól?

Bizony, rossz ez így.

Külföldön, azokban az országokban, ahol a gyerek után sok pénz jár, a nők csak részmunkaidőben dolgoznak. 20-25 órát, de max. 30-at.

Illetve az Egyesült Királyságban sokan csak heti 16-ot. Mert az után nem kell adóznia a munkáltatónak.

Szóval az is más, mikor mennek vissza az anyukák pár hónapos gyerek mellől dolgozni. Egyik kolléganőm is, a 2,5 hónapos babája mellől. De csak heti 16 órában.

"Bizony, rossz ez így.

Külföldön, azokban az országokban, ahol a gyerek után sok pénz jár, a nők csak részmunkaidőben dolgoznak. 20-25 órát, de max. 30-at.

Illetve az Egyesült Királyságban sokan csak heti 16-ot. Mert az után nem kell adóznia a munkáltatónak.

Szóval az is más, mikor mennek vissza az anyukák pár hónapos gyerek mellől dolgozni. Egyik kolléganőm is, a 2,5 hónapos babája mellől. De csak heti 16 órában"

De nem is maradnak otthon 3 évig a babával.

Hát, bizony ez így van :( Mondjuk nem tudom, hogy ez csak magyar sajátosság -e.

Mióta dolgozom, azóta folyton azon küzdök/ küzdünk a párommal, hogy ne süppedjünk bele a szürke hátköznapokba.

Míg iskolába jártam, ő akkor is dolgozott, de így nekem volt egy csomó plusz időm magamra is, meg a saját kis dolgaimra, a párommal pedig csak délutánonként/ esténként találkozunk.

Most pedig szeretnék jól teljesíteni a munkahelyen, gyakran sok a munka, gyorsan kell végezni a feladatokat, különben beúszok, s ezáltal előfordul, h napokig stresszes és feszült vagyok. Amit persze igyekszem nem rajta kitölteni, de ha nem vagyok vidám, vagy lelkes, mikor találkozunk, már az is feltűnő, és a másikat is ugyanúgy lehangolja. Ráadásul már együtt is élünk, így nincs az, h hazamegyek, és egy kicsit lelkileg is rendbeszedem magam addigra, mire találkozunk, szóval így mindketten "élesben" kapjuk a másikat negatív oldalról is.

Áhh, szóval ez ördögi kör. Azért remélem, h előbb- utóbb találok valamiféle egyensúlyt.

Ehhez tegyél még hozzá iskolás gyerekeket, akik hiába vannak reggel 8-5-ig az iskolában, a tanár azzal küldi haza, hogy kedves szülő, nézze át a leckét (munka után igen) mert a napközis tanár csak mennyiségi ellenőrzést végez és simán kipipálja a 6+2=10-et (aki nem hiszi megmutatom a feladatgyűjteményt aminek a fele hibás és ki van pipálva!!! - ez a gyerekem nem egy matekzseni), az ÖN feladata a lecke ellenőrzése, továbbá kedves anyuka legyen szíves ezt meg azt gyakorolni a gyerekkel. Helyesírás, olvasás, kisf.szom. És te hulla fáradtan a hulla fáradt gyerekkel a beszélgetés, társasozás helyett, házimunka mellett leckét kérdezel ki a nyűgös gyerektől, mert meg kell tanulnia azt a r.hadt verset, mert olvasnia kell hangosan és még a matekot is át kell venni. És amikor ott ülsz és nógatod azt a szerencsétlent (na és képzeld el, ha kettő van, azokkal egyszerre sem tudsz foglalkozni), magyarázod a teljes hasonulást, akkor elgondolkozik az ember, hogy jól van-e ez így....

Na és utána megjelennek mindenféle tanulmánnyal, hogy a magyar szülők átlag 8 percet beszélgetnek egy nap a gyerekkel. Ja kérem, nagyon szeretnék én is beszélgetni a gyerekkel mindenféléről, ha nem kellene leadnom este a tananyagot!