Baromi ideges vagyok, mit csináljak?

Az egész történet ott kezdődött, hogy a férjem a válásánál már elsakkozta a vagyonmegosztást, mert szóban egyeztek meg (tehát jogilag lófüttyöt sem ér vele). A megegyezés szerint a közös gyerek iskoláztatását a volt neje fizeti, cserébe a vagyon jelentős rá eső részét otthagyja.

Már korábban is kiderült, hogy a volt feleség nem egy pénzügyi zseni, ha van pénz, akkor két kézzel szórja mindenre, ha nincs, akkor pedig panaszkodik a fél világnak, hogy éheznek.

A számlákat a kifejezetten jó fizetése ellenére nem fizeti be, inkább hülyeségekre költi el a pénzét.

A válás után néhány évvel belerángatta a volt nej az aktuális pasijával valami "év üzletébe". Ott már komolyabban összevesztem vele, hogy tudvalevő, hogy két pénzügyileg maximálisan megbízhatatlan emberről van szó, ne csinálja. Belement, később hatalmas szerencsével nullával szállt ki a buliból, nem sokon múlt, hogy ne bukjon pénzt.

Már akkor kértem, hogy mindenféle pénzügyi szálat varrjon el vele, mert később is csak a gond lesz vele. Fizesse a gyerektartást, mert az kötelessége, de ennyi.

Ezek után egy korábbról húzódó egy milliós tartozást a férjem felé a volt nej egy autó "átadásával" egyenlített ki. Ezen is morogtam, mert egyrészt az ő nevén maradt egy aláírt bianco szerződéssel, másrészt az autó kifejezetten értékvesztő tárgy.

A férjem megpróbálta eladni, majdnem egy évig semmi. Most nagy nehezen talált rá vevőt, már intézték a vevő hitelét, amikor kiderült, hogy végrehajtás alatt van a kocsi. Természetesen a volt nej tojt egy két évvel korábbi felszólításra (közmű tartozás), ezért gyűlt a költség, majd ráterhelték a nevén levő autóra.

Anno a férjem azért nem akarta átiratni, mert sokba kerül. Most a duplájába, mert a nőnek "jajj, nincs pénze", ezért a férjem fogja a nagyrészét kifizetni, vagy a végrehajtó viszi a kocsit. Százezres nagyságrendű bukta.

A férjem érthető módon síkideg. Én is, csak nekem az is ott van mellette, hogy évekig ugattam, hogy zárjon le mindenféle pénzügyi kapcsolatot, mert meg fogja égetni magát. A kocsinál is kértem, hogy írja át a saját nevére, mert baj lesz. Tessék, baj lett.

Szívem szerint leordítanám a fejét, hogy ÉN MEGMONDTAM!!!! Már nagyon unom, hogy valahogy mindig belerondít valamibe a volt feleség, amiben a férjem is sáros, mert befolyásolható birka módjára hagyja magát.

Józan ésszel tudom, hogy csak egy sehová nem vezető elmérgesedő vita lenne, ha rátámadnék ezzel - gondolom ő maga is tudja, hogy ezt elcseszte. De közben k...ra idegesít, hogy MÁR MEGINT mi szívunk a volt feleség felelőtlenségei miatt.

Ha a gyerekének kell akár egy milliót kifizetni, nem érdekel, a gyereke és az is marad. De a volt feleség hülyeségeit nagyon nem szeretném, ha mi finanszíroznánk.

Szóval a kérdés: esz az ideg. A férjem nemsokára hazajön. Mit tegyek? Hallgassak az eszemre és idegből ne támadjak neki?