Hogyan? Bocsánat, de ismét én vagyok, az a nagyi. Egyesek félremagyarázzák a dolgot, én nem hibáztatom azért, mert koraszülött lett, és nem is látszott ez rajta! Nagyon szép baba volt!

Csak azért írtam le mindezt,hogy értsék mi a probléma.Nem mondom,hogy nem szereti a gyerekét,de akkor nem így kell bánni vele!A kisgyereket ellenem uszítják,hogy én intézetbe akarom juttatni,és erről beszéltünk az unokámmal.Mondta ő is,hogy nem hisz nekik!-Ezt végképp nem hagynám,és egyébként is a kapcsolattartó hölgy megmondta,hogy ez csak a legvégső esetben történik!Először megnézik a családot,hogy kinél volna a legjobb helye a kisfiúnak.Sajnos az apukával eléggé rosszul jártam!Ő is próbált utánuk nézni,már egy évvel ezelőtt,mert nem tartotta ő sem normálisnak ezt az állapotot,de most engem okol,hogy úgymond kimentegettem ebből a helyzetből,és környezetből,mert ha ezt nem teszem,szerinte már régen kiderült volna!-Vagyis ezalatt azt értette,hogy látszana a kisfiún,hogy le van soványodva,és az idegei is teljesen kivannak.Én ezt nem tudom,és nem is akarom megtenni,hogy magára hagyom ebben a helyzetben.Csak azért nem megyek ki meglátogatni,mert tudom,hogy nem engedik látnom,de,ha meglátna,biztosan kiakadna lelkileg!Legutoljára is itt akart maradni,és az anyja nem engedte,hiába kérte!(én is)Csak úgy nyugodott meg,(mert sírt,hogy nem maradhat)hogy megígértem neki,hogy egy darabon elkísérem a busszal.

Most érdekes módon az unokám apja összeszövetkezett az anyjával,és elmondta,hogy én voltam a gyámhatóságon.Az a sejtésem,hogy azért tette,mert a kapcsolattartó hölgy azt mondta amikor ő is ott volt velem,hogy ha arra kerül a sor,nálam helyezik el az unokámat,gondolom megijedt,hogy több gyerektartást kell fizetnie,de ott verte a mellét,hogy hozzá kerüljön a kisfiú.Nekem teljesen az volt a szándékom,hogy az apját bevonjam a nevelésbe,és bármikor láthatta volna,mert a kisfiú szereti.

-Hát most mondja meg valaki,hogy kiben lehet bízni,hinni,ha már az apja is elárulja a gyerekét,és nem próbál segíteni rajta?Eddig 8000ft gyermektartást fizetett.Neki a pénz számít valószínűleg,és nem a gyereke.(Jók szoktak lenni a megérzéseim.)Eddig is amikor nálam volt unokám,soha egy fillért nem kértem,de nem is ajánlották.Nekem többet ért az,hogy biztonságban tudhatom!

Minderre csak egyetlen "mentsége lehet",hogy beteg,és kértem is a kivizsgálását.Kb három éve jelentkeznek nála ilyen tünetek,hogy lemered,szemei felakadnak,nem tud beszélni,és reszket.Nagy nyösztetésre eljött velem a háziorvoshoz,aki adott beutalót az ideggyógyászatra.Oda elment,de a többi helyre ahová továbbküldték,nem ment el,mert azt mondta,hogy rá senki ne mondja,hogy bolond.

Édesapám 28 éves volt,amikor meghalt agydaganatban.Szintén ilyen agresszív volt.

Üdvözlettel:A jó szándékú nagyi