Normális hozzáállás ez egy férjtől, családapától?
Férjem hónapok óta munkanélküli lett,jelenleg van egy munkahelye pár napja,de itt csak 3-4 hétig alkalmazzák majd.Reményt sem lát ,hogy itt a megyében egyhamar lesz rendes,bejelentett,folyamtos munkája,a térségünkben nagyon nagy a munkanélküliség.
Hónapok óta intézi a külföldi munkavállalást magának,két helyről is hitegetik,hogy még csak egy hónap,még csak két hét és indulhat,talán előbb -utóbb valóban mehet remélem.
Tegnap este a szokásos témáról ment a beszélgetés közöttünk,mi lesz akkor,hogyha itt lejár a munkája és továbbra sem mehet külföldre,mondtam neki,hogy akkor én képtelen vagyok már fentartani a családot anyagilag egymagam továbbra is és nem tudom őt is eltartani.
Erre nagyon megharagudott és azt mondta,hogy nem lesz nekem gondom őrá,mert ő felmegy a fővárosba és ott biztosan talál munkát,saját magát legalább fentartja,az igaz,hogy haza nemigen tud majd adni a keresetéből akkor.
Tehát magamra maradnék a két kicsi gyerekkel,a teljes munkaidős ,többműszakos állásommal,a számláinkkal..egyedül fog hagyni.
Egész éjszaka nem aludtam,teljesen kikészültem idegileg.
válasza:
válasza:szia!
Szomorú,de azert az ő helyzetét is megérthetnéd,h kapar gondolom csak munka nincs,pesten se meg máshol se.
egy anya meg maganak szüli a gyerekét,mert gondolni kell arra is h a kedves apuka lelép.
én is egyedül nevelem 8 éve,egy ft ot nem fizet a gyerek utan.
Huh. Hát erre nehéz válaszolni, mert a helyzet tényleg eléggé érdekes. Szerintem nyugodt körülmények között ülj le a férjeddel, és úgy mond el neki, hogy a gyerekeire is gondolnia kell és nem csak önmagára. Az a legfontosabb, hogy nekik mindenük meglegyen!
Ha ezt nem értené meg, akkor se csüggedj, biztosan kapsz segítséget!! Fel a fejjel!
válasza:Nekem úgy tűnik, hogy ezt már dühből, elkeseredettségből vágta oda, nem gondolta komolyan.
Én magam is munkát keresek és több az elutasítás, mint a sikerélmény. Ezért én is néha az ártatlan érdeklődésekre, mint "sikerült már munkát találni?" olyan hévvel reagálok, hogy utána el is szégyenlem magam.
Tehát ilyen helyzetben az ember sokszor azt is b.szogatásnak veszi, ami nem feltétlenül az. Ha netán mégis az, akkor pláne (ha jól sejtem, te írtál ki korábban egy kérdést a férjedről már, pár hete).
A bűnbakkeresés és cseszegetés nem fog előrébb vinni titeket. Egyrészt kicsit legyél megértő vele, mert tényleg nagyon oda tud vágni az ember önbecsülésének, ha sehová nem kell, másrészt motiválni negatív beszólásokkal senkit sem lehet. Erre rendszerint dac és "csakazértse" a reakció.
Nem emlékszem pontosan ,hogy őt így különvettem e és úgy mondta e neki,hogy nem tudom őt eltartani.
Azt mondta,hogy akkor felmegy a fővárosba dolgozni,ahol nyilván albérletet fizet és éppenhogy alig tud megélni egymaga is,nekem így nem tud adni pénzt,de legalább nem lesz gondom rá.
FElháborítónak tratom,hogyha együtt vállaltuk a gyerekeket ,akkor hogyan tud így gondolkozni,hogy ő elmegy éli világát,haza nem ad egy fillért sem,én pedig a két gyerekkel semmi segítség nélkül majd bolodgulok és befizetem a számlákat,hitelünket egymagam.
Ő függetleníteni akarja magát a közös gondoktól és én pedig megőrülök attól,hogy egymagam nem tudom megoldani ,ő pedig még cinikuskodik is.
11:36
Igen tehetelenségből mondhatta,látom te átlátod a problémát.
válasza:Azért a házasság nem egy polgárjogi szerződés, ahol feketén-fehéren le van írva minden és ha valaki mulaszt, akkor tényszerűen felelősségre vonható, vagy bírósággal fenyegethető.
Itt már az emberi tényezők is bejátszanak, de egy biztos: jogokra és kötelességekre hivatkozva sarokba szorítani valakit soha nem vezet megoldásra. Hiába van igaza az embernek, az emberi természet nem így működik. Érzelmek is vannak. Ő a sarokba szorításra adott egy érzelmi reakciót, viszont te még mindig a logikai síkon mozogsz és nem akarod megérteni az érzelmi részét.
Ha továbbra sem akarod, akkor előbb-utóbb rámegy a házasságotok.
válasza:Ne haragudj, de még ha a tökét vakargatná a tv előtt akkor megérteném amit mondasz!Tulajdonképpen a képébe vágtad, hogy nem tartod el tovább:"mondtam neki,hogy akkor én képtelen vagyok már fentartani a családot anyagilag egymagam továbbra is és nem tudom őt is eltartani."
Persze, hogy begurult...én is ezt tenném.Nem könnyű munkát találni ez tény, de ezt így a fejéhez vágni azért csúnya dolog.Látszik, hogy próbálkozik, és te is leírtad, hogy a megyében ahol laktok szinte lehetetlen munkát találni.Én úgy érzem inkább neked is a megoldást kéne keresni, és nem a másik fejéhez vágni, hogy nem tartod el tovább.De ha ezt nem is így gondolod, akkor pedig pocsék a megfogalmazásod!!!
válasza:Nincsen elkeserítőbb állapot a munkanélküliségnél. Ilyenkor az ember úgy érzi, nem kell senkinek, haszontalan, nem férfiember. Nem egy boldog állapot, hogy a felesége pénzére van utalva, mert a férfibüszkeség nagy.
Ő próbálkozik, erre benyögöd, hogy már nem tudod tovább eltartani, ezzel teljesen le is vered a megmaradt büszkeségét, ráadásul érezteted vele hogy tőled függ. Melyik férfi ne sértődne meg erre? Gyakorlatilag azt mondtad neki, hogy már púp a hátadon, és így is értelmezte. Szerintem gondolkodj el a dolgokon, mert ebben a helyzetben is családként kell viselkednetek akkor is, ha a te fizetésedből éltek. Vagy fordított esetben te mit várnál el?
válasza:Nehéz élethelyzet.
Általános értelemben azt hiszem jó lenne, ha te türelmes lennél vele, ő pedig meg kellene próbáljon mindent megtenni annak érdekében, hogy eltartsa a családját.
Nem egyszerű ez manapság. Őszintén szólva - a leírtak alapján - rosz érzésem van a kapcsolatotok jövőjéről... De remélem, hogy ez csak egy hibás megérzés....
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!