Mi az oka, hogy Magyarországon nagyjából 3 évig, míg sok más országban csak fél-1 évig maradnak a gyerekkel az anyák?
Ez nekem is új, hogy a hatvanas években vezették be, nem tudtam róla. Az okáról főleg nem (állami szinten). Ezt a hozzászólást nagyon köszönöm, mert ez a része volt rejtély számomra, hogy mikor és milyen okból lett államilag megváltoztatva - annyit tudtam, hogy valamikor régen még hazánkban is rövidebb idő volt államilag engedélyezve.
Nagyszülők elmeséléséből olyanokról hallottam, hogy 60-70 évvel ezelőtt még vitték a gyereket a földekre, ha nagyon kicsi volt, derékig beásták és nem kószált el.
Anyám mondta egyszer, hogy amikor engem szült, akkor volt egy bizonyos "divat", hogy meddig kell szoptatni, éjjel síró gyerekkel mit kell tenni, stb. Az elmúlt 30 évben ezek állandóan változtak, hol hagyni kell sírni, hol kapd fel azonnal, szoptass sokáig, nem fontos meddig szoptatsz, ésatöbbi. Mondta is, hogy ha majd odakerülök, hallgassak a saját megérzéseimre, mert sokat nem jelent az aktuális trend - 10 év múlva már az ellenkezőjét fogják dicsőíteni.
válasza:Egyébként két olyan nagycsaládot is ismerek, két különböző országból, ahol fél-egy év van erre, utána visszamennek dolgozni.
Mindkettejüknél meglepően jó fejek, szociálisak a gyerekek. 12-től 35-ig terjed a gyerekek életkora.
Amikor az anyukákkal beszélgettem és szóba került ez, mindkettőnek leesett az álla, hogy nálunk három év? Nem lesznek önállótlanok a magyar gyerekek?
válasza:"A hároméves gyest bevallottan a munkaerőfelesleg csökkentésére hozták be az 1960-as években."
A GYESt 1967-ben vezették be.
Nem a munkaerő felesleg csökkentésére, hanem a születésszám 60 évek beli drasztikus csökkenése miatt, tehát demográfiai okokból.
Én 64-ben születtem, velem még három hónapig maradhatott otthon az anyukám. Utána úgy oldotta meg a gyerek elhelyezést (és a szoptatást) ahogy tudta.
Város voltak bölcsődék, de falun nem. A falusiak (főleg ha falun dolgoztak) vagy a nagyszülőkhöz, rokonokhoz vitték a gyereket (ha volt rá lehetőségük), vagy fizettek valakinek (főleg idős néninek), hogy vigyázzon a gyerekre. Engem el tudott vinni egy nyugdíjas rokonhoz, de amikor a bátyám született, még nem tudta ezt megoldani, egy néni vigyázott a bátyámra, majdnem annyit kellett neki fizetni, mint amennyi fizetést anyukám kapott.
A hatvanas években nem volt munkanélküli statisztika, amit rontani lehetett volna.
Aki nem dolgozott, elvitték közveszélyes munkakerülés miatt.
A nők között voltak olyanok (csekély mértékben) akik háztartás beliek voltak.
A falvakban dolgozók fizetése és a gyes összege között nem volt nagy különbség. (Gondolom, a városiak akkor is jobban kerestek)
"Nagyszülők elmeséléséből olyanokról hallottam, hogy 60-70 évvel ezelőtt még vitték a gyereket a földekre, ha nagyon kicsi volt, derékig beásták és nem kószált el."
Igen, vitték magukkal, mert nem tudták hova tenni.
De a beásás nem volt jellemző. Mai kifejezéssel élve ez inkább csak urban legend.
A szüleim már 75 évesek, sose voltak sem ők, sem ismerőseik beásva a földbe (pedig anyukám szülei földművesek voltak), de még csak a nagyszüleim sem.
Régen mindig volt "nagyobb" gyerek, aki vigyázott az egészen kicsikre. Ezt a feladatot már 5-6 évesen rájuk bízták. Aki meg pár hónapos volt, azt magukra kötötték amíg dolgoztak.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!