Anyámnak semmi se jó, amit csinálok. Utálok itthon lenni. Mit tegyek?

Én 19 éves vagyok. Állandó a vita itthon, mindenért én vagyok a hibás,ha apróságról van szó akkor is. Ha később kiderül hogy nem én voltam aki azt a "nagy bűnt" elkövette,akkor persze lapítás,meg téma terelés. Soha nem aludhattam ott egyetlen barátnőmnél sem. A barátommal 3 éve együtt vagyunk, egyszer sem engedték meg hogy ott aludjak nála, arról meg végképp szó sem eshet hogy ő alszik nálunk. Sőt, azt is szabályoznák hogy meddig lehet nálunk este. De igyekszem még kibírni,elviselni valahogy ezt addig amíg nem tudok elköltözni vagy eltartani magamat,hiszen még tanulok és hátra va negy évem a suliból. Kitartás neked is!

Nekem pont ugyanilyen élményeim vannak a tinédzser évekről. Akármit erőlködtem anyám mindent csak kritizált, és kiabált velem folyton. Volt olyan hogy hazaértem pénteken a középiskolából, és az ajtóban várt rám, kiabálva, és azt üvöltözve , mivel pénteken nem takarítottam ki az én részemet, hétvégén nem mehetek sehova. De még be sem léptem az ajtón, már kiabált és büntetett. Alig vártam hogy 18 legyek és elköltözzek otthonról. Most 54 évesen már értem hogy állandóan fusztrált volt, mert apám elhagyta, mert a társbérlő folyton kiakasztotta, stb... És rajtam vezette le a fusztrációját, mert az okozóin nem tudta. Vagyis bűnbakot csinált belőlem, aki szintén áldozata voltam mindannak aminek ő is. Ez gonosz dolog, és bizonyos fokú intelligencia kell hozzá, hogy az édesanya gondolkodjon, és ne a saját gyermekén vezesse le a feszültségét. Hanem ajánlom pl. a Bach-féle virágterápiából a legjobb nyugtatót, az "elsősegély-cseppeket". 1600 ft, napi 3x a nyelv alá 3 cseppet anyádnak. No meg gondolkozzon már el!

Huh... megnyugodtam hogy nem vagyok egyedül. Velem ugyan ez a helyzet. Csak nekem nem szokta mondani hogy mennyek apámhoz, sajnos. Nekem is elváltak a szüleim és én apás vagyok. 7 éve azért küzdök hogy apámhoz költözhessek. Én már mondtam neki hogy ha kijárom a nyolcadik osztályt elmegyek apámhoz és soha többet nem fog látni! Elegem van nekem is! Teljesen megértelek! :( :'(