Sunyi módon férjet a feleség ellen hangoló (apránként adagolja) anyós tönkre teszi a kapcsolatot? A férj nem mer visszaszólni az anyjának és kiállni a feleség mellett. Hogyan lehetne mégis rávezetni arra, hogy így nem lesz jó?
Utolsó: nem-nem, soha nem mondtam, hogy ne menjen segíteni. Sőt, hétvégén többet van velük, mint velünk, ezt értsd úgy, hogy pénteken 2h-kor végez, utatzik el, fürdésre jön haza, majd másnap hajnalban megint megy, este jön haza, esetleg egy nap, vagy egy fél van nekünk hétvégén. Régen még azt is elvárták, hogy ott aludjon ilyenkor.
Igen, egyedüli gyerek...
Ja és mi is szoktunk menni a gyerekkel, sőt, még gyerekágyat is vettünk oda is, mindennel együtt, igaz csak párszor aludtunk ott, mostanában épp ezek miatt a dolgok miatt mondtam azt, hogy elég volt, megyünk csak napközbenre, estére jövünk haza.
Amúgy ha ott vagyunk a picivel, akkor is mindig "dolgoznak", pontosabban a férjemet dolgoztatják, pedig a hétközbeni melója sem semmi (igaz az szellemi munka, de nagyon sokrétű és nehéz, plusz még emberekkel is foglalkozik...) szóval a belét is kihajtják és az a kevés idő amikor itthon van, fáradt szegény.
Tehát ha ott vagyunk, a férjem kint dolgozik, az apja dirigál neki, (meg az anyja is, de ő egész délelőtt elvan a főzéssel, merthogy "egy nőnek mennyi dolga van". Nem kell nagy dolgokra gondolni: húsleves/bableves van mindig és valamilyen pörkölt. Majd fél félután "mosogat", kb. 1 óra amit az unokájukkal töltenek. Amúgy szeretik ez biztos, de mégis ilyenek...
Én meg főzzek-mossak-vasaljak úgy, hogy mikor elmegyünk hazatérve legyen meg minden, mert ....na ez is, rak EGY adag ételt a fiának és slussz....
A házasságunk elején a férjem hetelni járt. Hétvégén főztem,mostam rá, hogy hétfő hajnalban puccba vágva, feltankolva mehessen dolgozni. Anyósomék hajtották egész héten, mikor jöttök, régen láttunk, legalább te gyere el... Észre sem vettem és minden második hétvégén ott voltunk. Akkor aztán vasárnap délután haza, állj neki 2napi melónak fél nap alatt hulla fáradtan. Csak annyit jegyeztem meg, hogy ők is igazán eljöhetnének hozzánk. Mindig mosolygósak és kedvesek voltak,én meg nyaltam ezerrel, hogy megkedveljenek. Elég nyers és undok stílusom van, náluk fékeztem magam és átmentem bűbájba. Náluk az egész család nagy foci, kirándulás és horgászat rajongó. Nekem az a kikapcsolódás ha olvasok vagy megnézek egy filmet. Passzívan. :)Nyáron ott voltunk egy hetet, anyósom, tudva, hogy milyen vagyok, mondta, majd ő megszervezi a programokat. Nekem az is elég lett volna ha csak pihenünk, hiszen szabin voltunk végre, és együtt lehetek a férjemmel. Hát voltunk focimeccsen, horgászni és barlangászni, ami nekem a barlang előtt töltött napot jelentett. Nem szóltam, tűrtem. Aztán mikor hazajöttünk, jött a férjem, hogy az anyja hülyeségnek tartotta a horgászat előtti hajvasalásomat. Hogy kinevetett, hogy féltem a stégen... Én meg csak ültem, hogy basszus, ezért voltam olyan jó kislány? Ezért főztem mosogattam, mosolyogtam, végig egy hetet? És elkezdtem neki magyarázni, hogy hát te is tudod, hogy előtte este megmostam a hajam, rövid, elfeküdtem, reggel valami emberi formába akartam hozni...aztán rájöttem mi a francnak magyarázkodok? Ha én tarkopaszra vágtam volna előtte ahhoz sem lenne köze, ez az össz amit feltud ellenem hozni, mikor már semmit nem talál? Erre a férjem, hogy hát meg azt is mondta, hogy lehetnék kicsit olyanabb, mint a sógornőm, aki olyan kedves és beszédes...azonkívül nem főz, nem takarít és a gyerekére is szarik magasról, a férje annyit dolgozik, mint a güzü, ő meg 2kézzel szórja, hitel meg minden kiadás mellett, de mosolygós és be nem áll a szája. Mondom köszi, inkább nem szeretnék rá hasonlítani. A férjem kiállt értem, megvédett, közölte velük, hogy ő szeret engem és kész. Azóta ritkábban találkozunk, de nekem jobb így.
Neked is beszélned kellene a férjeddel, elmondani mi bánt, neki ez hogy jön le, mit vett észre belőle. Mert én rájöttem, hogy a csendben hallgatás csak olaj a tűzre, és ha sikerülne ellened fordítani, az meg nem csak az anyósod hibája lenne, mert ha ennyire tudja irányítani a férjedet, ott vele is gond van.
Nos, az én életemet is a rosszindulatú, féltékeny anyós próbálja derékba törni...
Ami biztos: semmi nem az anyóson múlik! Ők SOHA NEM
FOGNAK MEGVÁLTOZNI! SOHA!!! Minden erre irányuló próbálkozás felesleges!!! Az, hogy mi menyek meg tűrűnk a végletekig, az pedig csak mártírkodás, mi húzzuk a rövidebbet!
Minden a FÉRJEKEN MÚLIK!!!
3 féle férj van ebből a szempontból:
1.) Aki melléd áll
2.) Aki beáldoz téged és anyós mellé áll
3.) És a sunnyogó, lavírozó
Mi a 3. csoport vagyunk. Eredmény: ő viszi a gyereket anyósékhoz nélkülem. Nem bírtam tovább, így én mondtam nekik, hogy soha többé nem akarom őt látni, mert a folytonos gonoszságait sem a gyereknek sem nekem ne adagolja!!!!!!
Az anyósok féltékenyek! Kevés egészséges lelkű anyós van!
Ne erőlködj! Nem vagy te a lába kapcája, hogy bármit megtehessen veled!!!! Van határ!!!!
Nálunk is vannak ilyen rokonok,akik a családunk tagjait egymás ellen akarja hangolni.
És amikor meg eljön,jópofizik,úgy tesz,mintha kedvelne téged.
Gusztustalan,apámat eléggé befolyásolja,én nem igazán tudok mit tenni,de én biztos kiosztom,ha megéegyszer meglátom,ez a legtöbb,amit tehetsz.
Sajnos,van aki ebben látja az élvezetet.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!