Miért ilyenek a férfiak a családban velem?

Hát, pedig ha nem lehet velük beszélni, akkor csak azt teheted, hogy kerülöd őket, nem foglalkozol velük.

Azt nem írod, hogy milyen nemű vagy, de valamiért férfinek gondollak.

Nálunk nem volt ilyen, hogy bántottak engem, de apám egyszer kijelentette, hogy csak azért születtem meg, mert minden testvérének három gyereke van és neki is kellett egy harmadik. Kedves...

Két idősebb féltestvérem van az ő részéről, akik sosem foglalkoztak velem, nem tekintenek a rokonuknak. Igaz, nem laktunk együtt, de akkor is. Egyszer a "nővérem" úgy mutatott be egy ismerősének, hogy az apu lánya. Nem a testvérem, vagy féltestvérem vagy ilyesmi...

Apám két utcányira lakik, de mióta elköltözött (13 éve), talán ötször ha beszéltünk. Az utóbbi két évben abszolút nem.

Sajnos az ilyen családot el kell felejteni. Ünnepekkor, ha nagyon muszáj, kicsit jópofizni velük, de amúgy nem érdemes rágnod magad, mert csak neked lesz rossz. Őket, mint kiderült, úgysem érdekli mi van veled.

23L

Nem lehet, hogy szüleid között rossz a kapcsolat és úgy oszlott fel, hogy Te voltál / vagy anyukád oldalán, és apukáddal a tesód? Hogy így oszlott meg a családi kapcsolat?

Meg kell próbálnod valahogy feldolgozni ezt, valószínű nem fog változni már tesód és apukád sem. Ne harcolj ellenük, fogadd el, hogy így alakult. Keresd inkább a boldogságot a saját kis családodban, és próbáld kerülni a konfliktus helyzeteket apukáddal, tesóddal.

Első vagyok. Bocsi, hogy fiúnak gondoltalak.:)

Hát, ha anyukáddal is így viselkednek, akkor lehet, hogy a nőkkel van valami problémájuk. Lenézik őket, kevesebbnek tartják őket maguknál, vagy ilyesmi... A húgoddal is ilyenek?

Ehhez mit szólsz?

[link]

Bár tényleges megoldást sajnos, nem tudok a kezedbe adni, de azt azért elmondanám, hogy én mit tennék.

Nem tudom, hogy a szüleiddel élsz vagy sem. Ha igen, akkor költözz el, jó messzire és csak jelképesen tartsd a szüleiddel a kapcsolatot, leszámítva az anyukáddal, mert ha jól értettem, akkor ő a "te oldaladon áll".

Ha már külön élsz, akkor szintén azt tanácsolom, hogy hagyd a családod... Ne hívd őket, ne keresd őket. Vannak ünnepek, akkor fel lehet hívni őket, esetleg átmehetsz egy-két órára, de nem kell szorosan tartani a kapcsolatot, ha ennyire nem megy. Apukád is felnőtt ember, már nem biztos, hogy tudod változtatni a világnézetét, ebből csak konfliktusaid lehetnek. Tudom, hogy az ember életében a család az első, de én azt mondom, hogy ami nem megy, azt ne erőltessük, pláne ennyi év után. Gondolom, próbáltál már beszélni apukáddal, ha nem, akkor érdemes megpróbálni. A bátyóddal se törődj, ő ilyen. Nekem is voltak problémáim egy tesómmal. Megoldottuk: nem tartjuk a kapcsolatot. Szomorú, de jobb, mintha tönkreteszed magad egy ilyen áldatlan helyzet miatt.