Ezzel a családi háttérrel hogyan boldogulok az életben?
A szüleim elváltak.Én eléggé anyás voltam,apával nem igen akartam lenni.Apukámmal 2 hetente találkoztam,mert tőlünk 100 km-re lakott.Nem is alakult ki köztünk rendes apa-lánya viszony.Nem tud a magánéletemről,az érzelmeimről,igazából semmiről.
Anyukám soha nem mutatta ki az érzelmeit,soha nem mondta nekem,hogy szeret,soha nem ölelt meg magától,az utóbbi időben,amióta elköltöztem otthonról,néha írja nekem,ha smsezünk..De személyesen nem,meg se puszil magától.
A szerelmemet elvesztettem azzal,hogy az érzelmeimet nem igazán mutattam ki,a problémáimról nem beszéltem.
Anyukámnak van egy élettársa,aki meg is verte.. (sajnos,még ezek után sem szakított vele.) Folyamatosan vitatkoztak mindenen és nekem ezt 5 éven keresztül végig kellett hallgatnom. Nem volt előttem egy normális férfi-nő kapcsolat.Nyilván tudom,milyen a normális,de képtelen vagyok úgy viselkedni.Állandóan veszekednem kell mindenen és utána elgondolkodok,hogy erre mi szükség volt.Erre ment rá a kapcsolatom.
Felismertem így nagyjából a dolgokat,a hibáimat,de nem tudom,hogyan tudnék változtatni rajta.Pszichológushoz kéne járnom?Ő tudna abba segíteni,hogy ne egy kötekedő barom legyek a kapcsolataimban,hanem az érzelmeit rendesen kimutató normális ember?Mert nem érzem magam annak se..
Vagy pszichológus nélkül is lehet ezen javítani,mert anyagilag nem állunk fényesen.. :/
23L
válasza:Egyszerűen csak felülkerekedsz önmagadon. Ennyi.
És kell egy megértő partner.
válasza: válasza: válasza:Szerintem meg jobb lenne, ha felkeresnél egy pszichológust.
Ha nem akarsz rá költeni, akkor a szakrendelőbe.
Vagy valamilyen önismereti csoport is jót tenne, ahol megtanulsz kinyílni mások előtt.
válasza: válasza:Az a gond, hogy más nem dönthet helyetted, leírtál sokmindent, de mégis TE vagy benne. Tanácsot adni pedig, főleg neten keresztül... olyan is tud, aki éppen unatkozik stb...
23 éves csaj vagy előtted az élet. Én 19 éves srác vagyok, de a szitu szinte nálam is ugyan ez.. a kapcsolatomba néha kötekedek, de igazából teljesen felesleges, utána jövök rá... Anyagi helyzet nálam is gáz, apával néha beszélek, anyával elviseljük egymást, vagy éppen vitatkozunk kb heti 6*...
Az hogy az apukád nem tud az érzelmeidről, magánéletedről, az nem feltétlen rossz, mert a lányoknak inkább az anyjuk aki csúnyán szólva "ossza az észt"..
Tehát ez nem feltétlen gond, nekem egyik se tud semmiről, tudják h eljárok edzésre és igazából itt kimerül a téma...
Engem évek óta nem ölelt meg, vagy puszilt meg egyik se, persze fiú vagyok az más, de azért mégis jól esne egyszer kétszer évente, 2 évente....
Tehát a különbség nem sok igazából. Én úgy vészelem át ezt az időszakot, hogy csinálom amit jónak látok. Elmegyek futni ha kedvem van, megyek edzésre, haverokkal lógok, aztán hazajövök aludni..
Hogy ilyen ember lettem, és te ilyen lettél, az nem feltétlen a TE hibád, te ilyen vagy, CSAK te tudsz magadon állítani, hogy ne légy kötekedő, mert egy fiútól azt mondom talán h jólvan, baromkodik, de egy lány elkezd oltani azért az szarul esik, és néznék nagyot :D
De nem hinném h olyan vészes lennél, ha magamból indulok ki... Nem kell Pszichológus ahhoz, hogy más ember legyél, vagy csak egy kicsit is változz... Amúgy, van akinek nehéz kimutatni az érzelmeit, rossz érzés amikor az ember nem tudja megmutatni azt, amit érez, mert sokmindent elhalaszt, én is így vagyok...
De ilyen ember lettem, próbálok változtatni ha érzem h túlzásba viszem a dolgokat, megbeszélni akár bnővel hogy ez meg az van, és ha nem fogad így el, amilyen flúgos vagyok, akkor nincs keresnivalója mellettem...
Ha netán lenne további kérdésed ilyen témával kapcsolatba, ír nyugodtan, ez a 19 éves taknyos is megélt ezt azt :P
válasza:Mivel felnött vagy, a régi dolgok (ahogy te irod, családi háttér) már nem aktuális, élj a saját elképzeléseid szerint.
Amit a szüleid elkövettek hibákat, az a te életedet CSAK akkor befolyásolja, ha te is akarod, illetve ha a SAJÁT hibáidért nem vállalod a felelöséget és keresel valakit, akit okolni tudsz.
Igen sok ember van, aki sokkal rosszabb körülmények közt nö fel, anyagliag is, érzemileg is, mégis normálisan tud élni és boldogulni, mert nem akarja megmagyarázni MÁSOK hibáival azt, hogy ö miért csinál valamiket rosszul.
válasza:Mivel a rossz családi minta zsigeri szintig ég a gyerekbe, bármilyen erős, önálló vagy intelligens is, ezt ki kell szedni belőled, ha boldogulni akarsz az életben. Csak azzal, hogy "akarom", és hogy "én biztos másként fogom csinálni" nem fog menni.
Jó volna, ha felkeresnél egy TB-rendelésű ifjúsági pszichiátert, aki tudna neked ebben segíteni. 25 éves korodig biztosan ellátnak. Ingyenes, és elég hatékony módszereik vannak arra, hogy kicsit kikalapálják azt, amit a szüleid elrontottak.
Ha nem teszed, tovább fogod adni, amit kaptál, akkor is, ha nem akarod, mert a tudattalan folyamatokat nem tudod uralni, azok így is, úgy is, lecsapódnak másokon és marnak téged belül. A mélyen ülő fájdalom és szégyenérzet a családi mocsok miatt, a válás miatt, a veszekedések miatt, anyukád szeretettelensége miatt, apukád kiánya miatt...nem sorolom.
Pszichológust is kereshetsz, de akkor nagyon válogasd meg, hogy kihez mégy.
Egy biztos: egyedül nem fog menni.
válasza:Azzal tisztában kell lenni, hogy a családban látott viselkedésminta ráragad az emberre. Pusztán azért, mert csak ezt látta.
Erős munka, egy jó, megértő partner és annak egy nagyszerű családja kell ahhoz, hogy változtatni tudj, és természetesen a Te nagyon erős akaratod.
Tehát segítség nélkül nem fog menni, és még így is tisztában kell lenni ezekkel a bizonyos "zsigeri" dolgokkal. De pusztán emiatt nem szabad lemondani a változtatás és boldogulás lehetőségéről. Csak tisztában kell lenni a realitásokkal.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!